Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PUSZTAI CSABA, a számvevőszéki bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2447 Lényeges tartalmi változás, hogy a jövőben társult, illetve kapcsolt vállalkozásnak minősül, aki más gazdasági társaságban legalább 20 százalék szavazattal közvetlenül vagy közvetve rendelkezik. Ez az arány eddig 25 százalék vol t. A számviteli irányelvek nagyon lényeges információnak tartják és külön kérik a mérlegben bemutatni a kapcsolt vállalkozásban lévő részesedést, adott kölcsönt, a követelést, a rövid és hosszú lejáratú kötelezettséget, az eredménykimutatásban a kapott rés zesedést, a befektetésből származó bevételeket, az osztalékot, a kapott és a fizetett kamatokat. A társaságok egymás közötti kapcsolatainak gyakorisága, azok nagysága a gazdaság tulajdonosi szerkezetéről ad megfelelő képet. Különös jelentőséggel bír a külf öldi tulajdonú befektetések egymás közötti kapcsolatának volumene. Nagy horderejű változás, hogy a jövőben az üzleti év fogalma nem jelenti automatikusan a naptári évet, de általában ekkor sem lehet több, mint 12 hónap. Ehhez igazodik az adóév terjedelme i s. Ezen lehetőség csak a külföldi székhelyű vállalkozást, illetve a külföldi tulajdonú anyavállalatot illetné meg. Fontos új fogalom, ami egyértelművé teszi, hogy az ellenőrzés és önellenőrzés esetén mikor kell a beszámolót újra közzétenni. (10.40) A javas lat ezt a saját tőke változásának 20 százaléka esetén teszi kötelezővé, ezt nevezzük a valós képet lényegesen befolyásoló hibának. A gazdasági műveletek értelmezését segíti a közvetített szolgáltatás, a beruházás, különösen a felújítás, a karbantartás foga lmának meghatározása. A gyakorlatban előforduló cégvásárlások követelték meg a negatív üzleti vagy cégérték fogalmának a meghatározását. Részletes a szabályozás az értékpapírok számviteli elszámolása, nyilvántartása, a gazdasági életben egyre növekvő pénzp iaci műveletek előfordulása esetére is. Sok szakmai vita, eltérő értelmezés eredménye a részletes értelmező rendelkezések gyűjteménye, amely kiindulópontja lehet a nemzeti számviteli sztenderdek kialakításának is. A vállalkozó a beszámoló elkészítésével zá rja le az üzleti évet. Az annak elkészítését meghatározó számviteli alapelvek lényegi tartalma nem változik. Előírásai és részletezettsége a vállalkozás nagyságától függ. Az egyszerűsített éves beszámolót készíthetők körét három mutató határozza meg, amely ből kettő változatlan marad: a mérlegfőösszeg a 150 milliót, az éves nettó árbevétel a 300 milliót, az átlagosan foglalkoztattak száma pedig az 50 főt ne haladja meg. Ez utóbbi mutatószám eddig 100 fő volt. Egyszerűsített beszámolót az a jogi személyiség n élküli gazdasági társaság, érthetőbben: betéti és közkereseti társaság készíthet, amelyiknek az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg. Ez a szabályozás változatlan. Azonban lényeges változás, hogy ezt csak 2005. december 31éig engedi meg a javaslat. Az EU számvitele nem ismeri az egyszeres könyvvitel fogalmát. Ennek az elvárásnak tesz eleget a javaslat, amikor a gazdasági társaságok tekintetében kimondja, hogy meg kell szüntetni az egyszeres könyvvitelt. Ezt a változást azok a szakemb erek, akik jelenlegi formájában, tartalmában elkészítik az egyszerűsített beszámolót, egyértelműen támogatják. A megbízható, valós összkép kialakítása érdekében ez olyan többletmunkát igényel a pénzforgalmi szemlélet miatt, amely a könyvvezetés mellett jel entős terhet ró ezen szakemberekre. Ma már bonyolultabb egy bt. beszámolóját elkészíteni, mint egy kft.ét. Ez a változás mintegy 9095 ezer vállalkozást érinthet. Az öt év haladék véleményem szerint nagyon sok, meggondolandó lehet annak rövidítése. A leté tbe helyezés és a közzététel szabályai a javaslat szerint lerövidülnek április 30ára, május 31. helyett; míg a konszolidálásba bevont vállalkozások esetében szeptember 30. helyett június 30. lehet a határidő. Ez a változás a megfelelő létszámú és felkészü ltségű, számviteli, könyvelői létszámmal, alkalmazottal bíró vállalkozások tekintetében nem okozhat problémát. Azonban a külső céggel, személlyel, megbízás alapján könyveltető kisebb vállalkozásoknál, a munkák torlódása, az