Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2439 A számviteli szabályozás nemzetközi gyakorlatában is különböző irányzatok érvényesülnek, a nemzetközi számviteli sztenderdek is számos esetben eltérnek az Európai Unió számviteli irányelveiben megfogalmazottaktól. A törvényjavaslat elkészítésével a cél az volt, hogy a számvitel hazai szabályozása az Európai Közösségek számviteli irányelveivel teljesen összeegyeztethető szabályozást tartalmazzon. A jogharmonizációs követelmények prioritása mellett a törvényjavaslattal csak az első lépéseket lehet megtenni a kerettörvénnyel és a nemzeti számviteli sztenderdekkel történő szabályozás irányába azzal, ha a törvényjavaslat egyrészt kötelezővé teszi a nemzeti számviteli sztenderdek megalkotását, másrészt felhatalmazza a kormányt arra, hogy a rendeletben szabályozza a nemzeti számviteli sztenderdek készítésének, kidolgozásának feltételeit, a sztenderdek elfogadásának, bevezetésének, hatályba léptetésének követelményeit. A nemzeti, nemzetközi számviteli sztenderdek a törvényjavaslatnál sokkal részletesebb szabályokat tartalmaznak. A nemzetközi számviteli sztenderdek terjedelme, az értelmező rendelkezések mintegy nyolcszorosa a törvényjavaslatnak, az Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli alapelvei pedig mintegy negyvenszer olyan terjedelmesek, mint a törvényjavaslat. A nemzeti számviteli sztenderdek, ezzel azonos értékű nemzeti sz ámviteli szabályok előnye abban van, hogy olyan szabályok, módszerek, eljárások, amelyek kötelező erejét a társadalmi elfogadottság biztosítja, amelyek az adott szakterület meghatározó, a szakma által önként vállalt és elfogadott feladatokat, kötelezettség eket, módszereket tartalmazzák, s amelyeket a felhasználók, a szakterületen kívül állók is elfogadnak. Az ilyen számviteli sztenderdek megalkotása azonban időigényes, ezért a törvényjavaslat részletes szabályai érdemi csökkentéséhez legalább még négyöt év nek kell eltelnie. Tisztelt Ház! A számviteli szabályozással szemben általában követelményként fogalmazódik meg az egyszerűsítés. Az egyszerűsítésnek azonban ma Magyarországon ellentmond az, hogy csak a jogszabályban, adott esetben a törvényben megfogalmaz ottak végrehajtása követelhető meg. A számviteli szabályozás célja az, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet adjon a számviteli törvény hatálya alá tartozók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ezen jogharmonizációs követelményből kell kiin dulni akkor, amikor a számviteli szabályozástól egyszerűsítést várunk. A törvényjavaslat az előbbi követelményből kiindulva az egyszerűsítésnek járható útjaként az egyszeres könyvvitel megszüntetését, továbbá kisebb vállalkozásoknál az egyszerűbb értékelés i módszerek alkalmazását jelölte meg. Egyszeres pénzforgalmi könyvvitel mellett nem lehet a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről megbízható és valós összképet adni. A pénzforgalmi kimutatások mellett minden olyan részletező nyilvántartást vezetni kell, amely a megbízható és valós vagyoni helyzetet tükröző, egyszerűsített mérleg és a pénzforgalmi eredményt bemutató eredménylevezetés összeállításához szükséges. A kettős könyvvitel keretében sem kell alapvetően mást vezetni, de a kettős könyvvitel zárt rend szere megbízhatóbb információkat szolgáltat a vállalkozás vagyoni helyzete mellett annak pénzügyi és jövedelmi helyzetéről is. Az egyszeres könyvvitel számviteli szabályainál egyszerűsíteni nem lehet, sőt a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatása ér dekében az eredmény levezetésében a pénzforgalmi adatokon kívül a nem pénzforgalmi adatokat is szerepeltetni kell, hogy a pénzforgalmi eredmény mellett a mérleg szerinti eredményt is meg lehessen állapítani. 1998ban a társasági adóbevallást benyújtó gazdá lkodók száma mintegy 255 ezer, ebből kettős könyvvitelt vezetett alig több mint a fele, 130 ezer. Ez utóbbiak 75 százalékánál az éves árbevétel nem haladta meg az 50 millió forintot. Így az összes társas vállalkozás 87 százaléka európai mércével mérve mini vállalkozásnak tekinthető. A jelenlegi törvényi előírások szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 7580 százaléka készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Ha az értékhatárokat nem emeljük meg, akkor ebben a vállalkozási körben alkalmazhatók olya n egyszerűbb értékelési módszerek, amelyek a megbízható és valós összképet továbbra is biztosítják, de egyszerűsítik a beszámolókészítés feladatait. Ezek közül egyet emelek ki: a saját termelésű
