Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a belügyminiszterhez - "Kíván-e tenni valamit a Belügyminisztérium a bűncselekmények miatt lefoglalt áruk tárolása miatt felmerülő költségek csökkentésére?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
244 bűncselekmények miatt lefoglalt áruk tárolása miatt felmerülő költségek csökkentésére?" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Fenyvessy Zoltán, a MIÉP képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: "Kíváne tenni valamit a Belügyminisztérium a bűncselekmények miatt lefoglalt áruk tárolása miatt felmerülő költség ek csökkentésére?" címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Egy újságcikk szerint, ha egy bűnszövetkezet el akarja lehetetleníteni a bűnüldöző hatóságokat, elég, ha nyerni hagyja őket. A re ndőrség és a vámhatóság ugyanis évente több százmillió forintot költ a különböző elkobzott árufélék tárolására, megsemmisítésére. Mivel ezek a költségek előre nemigen tervezhetők, a testületek költségvetésében az erre a célra fordítható összeg minden évben kevesebb a szükségesnél. Igaz, hogy a hamis márkajelzésű, gyenge minőségű ruhák karitatív célokra felhasználhatók lesznek - ma is lesz ilyen szavazás , de a legnagyobb költséget eddig sem ezek tárolása és megsemmisítése okozta, hanem a lefoglalt, elkobzo tt gépkocsik tárolása, őrzése. A vámhatóság különböző raktáraiban általában 10002000 gépkocsi van, de volt olyan év is, amikor ez a szám megközelítette a 2,5 ezret. Ezek tárolásának, őrzésének költségei évente százmilliós nagyságrendűek. Tudomásom szerint a vámhatóság javaslatot tett arra, hogy a lefoglalás után a gépkocsik azonnal értékesítésre kerülhessenek. Ez esetben a bevétel bírósági letétszámlára kerülne, és ha jogerős bírósági döntés mégis az autó visszaszolgáltatását rendelné el, e számláról az au tó gazdája visszakaphatná azt az összeget, amellyel az autót vámkezelésre bejelentették. Ez tehát arra is ösztönözné a gépjármű behozóját, hogy azt a vámhatóságnál a valós értékén jelentse be. Kérdésem tehát, hogy e sok pénzt felemésztő, sok területet lefo glaló probléma megoldása szerepele a minisztérium jogszabályváltoztatási tervei között, és ha igen, mikorra várható, ha pedig nem, mi annak az oka. Várom az államtitkár úr válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdé sre Kontrát Károly államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az országos ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megáll apításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 69. §a módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény lefoglalással kapcsolatos szabályait, amely rendelkezések 2000. március 1jén lépnek hatályba. Eszerint, ha a lefoglalt dolog kezelése, tárolása, illetve őrzése különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel aránytalan és jelentős költséggel járna, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság a lefoglalt dolog előzetes értékesítéséről határozhat, de ezt megteheti a nyomozó hatóság is az ügyész előzetes hozzájárulásával. A módosított rendelkezés szerint a lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép . A törvényben meghatározott körbe nem tartozó dolgok értékesítésére csak az elkobzást kimondó jogerős bírósági végzést követően kerülhet sor. A törvény ezzel összhangban azt is előírja, hogy a lefoglalás megszüntetése esetén, ha a dolog természetben már n em adható ki, a jogosult részére a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket kell megtéríteni a felmerült költségek levonása után. A jogosult a kapott összeget meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti.
