Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
2428 Olyan aggályok, amelyek már a javaslattal kapcsolatban fölmerültek, mint például erőteljesebb fogyasztói áremelkedés, inflációs hatás, a bérskála " összenyomása", ezekre, azt gondolom, a mostani háttérszámítások és a minisztériumokban készülő háttérszámítások választ fognak adni. Én ezek közül itt most csak arra szeretnék reagálni, hogy ennek milyen inflációs hatása lehet. Az elmúlt két esztendőben a minimálbér összege közel 30 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére az infláció szintje az elmúlt két esztendőben tartósan csökkent. Nem lehet tehát feltételezni, hogy ez a jövedelemnövekedés automatikusan a fogyasztói ár emelkedését vonná maga után. A magy ar lakosság az elmúlt tíz évben nagyon sok mindent megtanult a piacgazdaságról, többek között azt is, hogy mivel minden elérhető, minden megvásárolható, a jövedelmeket nem érdemes és nem célszerű azonnal elkölteni. (9.10) A magyar lakosság megtakarítási ha jlandósága az elmúlt tíz évben jóval fölötte volt az európai uniós átlagnak. Nyilván ebben benne van az új helyzetekre való felkészülés, az előre nem látható problémák, a munkanélküliség, s más célú megtakarítások lehetősége is. De azt hiszem, nem lehet au tomatikusan azzal számolni, hogy a minimálbérnövekedés a fogyasztói áremelkedést nagymértékben meg fogja lendíteni. Erről nem feltétlenül lesz szó. Reményeink szerint a megtakarítási hajlandóság továbbra is magas marad. Végezetül még annyit szeretnék elmo ndani, hogy a kormány javaslatot tett, hiszen a tripartit érdekegyeztetésnek megfelelően az Országos Munkaügyi Tanács lesz majd az az intézmény, amelyik erről dönt - ez valószínűleg ősszel fog megtörténni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsorai ban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Halász János frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz képviselője, "A Nemzeti Üdülési Alapítvány és az üdülési csekkek" címmel. A képviselő urat illeti a szó. HALÁSZ JÁNOS (F idesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közelmúltban sokszor szerepelt az üdülési csekkek témája a híradásokban. Leginkább azt hallottuk, hogy a rendelkezésre álló keret már az év elején elfogyott. Ez nem normális dolog. Joggal kérdeztük, hogy mi ennek az oka. Egy gyors és egyszerű válasz szerint az, hogy a kiosztható 55 ezer csekkből több mint 33 ezret erdei iskolák vásároltak meg, így nagyon kevés csekk maradt meg a szociálisan rászorulók, például a nyugdíjasok részére. Ez a magyarázat önmagában nem ki elégítő; mint általában, az egyszerű válasznál itt is bonyolultabb a helyzet. Az üdülési csekkeket egy alapítványon, egy alapítvány cégén keresztül kaphatják meg a rászorulók. Ez az alapítvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, melyet 1992ben hoztak lét re a kormány és a szakszervezeti konföderációk azzal a céllal, hogy a korábbi SZOT- és állami üdülők hálózatában rejlő nemzeti érték megmaradjon, és a vagyon célszerű működtetésével teremtődjön meg a magyar munkavállalók, valamint családtagjaik és a nyugdí jasok szociális célú kedvezményes üdülésének stabil rendszere. Az alapítvány az 1992. évi LI. törvény értelmében megkapta azt a vagyont, ingatlanokat, volt szakszervezeti üdülőket és szállodákat, melyeket céljai megvalósítására kellett fordítania. Az alapí tvány ezután létrehozta a Hunguest Részvénytársaságot, amely a vagyont kezelte. A képlet egyszerű volt: az üdülők, a szállodák hasznosításából a részvénytársasághoz befolyó pénzt az alapítvány a szociális üdültetésre fordítja. Pénz azonban nem folyt be az alapítványhoz. Az első évek türelme után ez igazán feltűnhetett volna valakinek. Hogy 1993ban, '94ben még nem volt bevétel, betudható esetleg az indulás nehéz éveinek. Azonban 1995ben, 1996ban, 1997ben sem volt semmilyen bevétel. Ezekben az években ne m folyt be egy fillér sem szociális üdültetésre az üdülők, szállodák hasznosításából.
