Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HEGYI GYULA (MSZP):
2420 akarjuk növelni. Európa fejlett területein évtizedek óta természetes közegben, piaci körülmények között, logisztikai támogatottság mellett bonyolódnak a gazdasági folyamatok, ott már nem az ismeretek megszerzése, begyakorl ása folyik, hanem a megvalósított körülmények természetes környezete működteti a feltételeket. Bármely területen akár eladóként, akár vevőként, akár kooperációs partnerként jelen szeretnénk lenni, vagy jelenlétünket erősíteni kívánjuk, nem tekinthetünk el az európai szintű és a gyakorlati területeket átszövő logisztikai összefüggések megismerésétől és gyakorlati alkalmazásától. Elsősorban itt szeretném felhívni az agrártárca figyelmét arra, hogy a logisztika tudományának, összefüggéseinek megismertetése, el terjesztése nemcsak a felsőoktatás tárgyává kell hogy váljék, hanem az azt gyakorló szakemberek, vállalkozók részére is meg kell teremteni, hogy felismerjék annak gazdasági kihatásait, összefüggéseit, és azokra reagálni tudjanak a rendelkezésre álló lehető ségek felhasználásával. Térségünkben, a DélAlföldön például a Szegedi Tudományegyetem mezőgazdasági karán folyó újszerű oktatási formák tapasztalatai alapján is állítható, hogy vannak teendőink a logisztika által feltárt lehetőségek, a makrogazdaság eredm ényeinek növelésére, kihasználására. Javaslom, hogy készüljön olyan szakmai program, amely a mezőgazdasági logisztikai képzést, oktatást széles körben minél hamarabb elindítja a gyakorlati területeken. A mezőgazdasági logisztikai képzés, oktatás mellett ol yan elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozó tudományos és szakmai műhelyek kialakítását, illetve a már meglévők támogatását - például a tárca logisztikai szaktanácsadói hálózatának a kialakítását - is javaslom, amelyek képesek segíteni ezen a téren l emaradásunk csökkentését, felzárkóztatásunkat az adott területek piacvezetői mellé, minél eredményesebb bekapcsolódásunkat a globalizációs folyamatba. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezet t Hegyi Gyula képviselő úr, MSZP, "Megemlékezés a külföldi magyar ellenállókról" címmel. Tessék, képviselő úr! HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ötvenöt éve, május elején ért véget a második világháború, legalábbis Európá ban. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége ebből az alkalomból megemlékezik a háború egy sajátos fejezetéről, a magyar ellenállókról és antifasisztákról, akik Európa különböző országaiban nagy szerepet vállaltak a nácizmus legyőzésében. Magyarors zágot sokáig Hitler utolsó csatlósának tartották, lényegében alaptalanul, hiszen csak a Szálasirezsim volt valóban utolsó csatlósa a náci Németországnak, a jobbik Magyarország már 1944 végén hadat üzent a hitleri Németországnak, s az Ideiglenes Nemzetgyűl és történelmi tettével megfordította az addigi idők rossz kurzusát. Azt is hallottuk sokat ifjabb korunkban, hogy - úgymond - nem voltak magyar partizánok. A valóság természetesen az, hogy itthon, Magyarországon is voltak ellenállók, embermentők, mint a ko mmunista Pataki István, mint a kisgazda BajcsyZsilinszky Endre, mint a katolikus szerzetes nővér, Sarkaházi Sára és sokan mások, akiket a nácik és a nyilasok kivégeztek. Most azokról szeretnék röviden beszélni, akik külföldön harcoltak a szabadságért, az embertelenség és a nácizmus ellen. Sajnos, az illető országokban is nagyon keveset tudnak arról, hogy önkéntes magyar férfiak százai harcoltak reguláris katonaként az angol, az amerikai, a szovjet és a francia hadseregben, s még sokkal több országban parti zánként, ellenállóként francia, olasz, szerb, horvát, lengyel, szlovák és belga földön. A varsói felkelés barikádjain egyikőjüket mint újságírót még magam is ismertem, a Magyar Hírlap egykori főszerkesztőjét, Darvasi Istvánt. De sok magyar harcolt ellenáll óként abban a szlovák nemzeti felkelésben, amelyet paradox módon Tišo