Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Határozathozatal a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Döntés elutasított önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VASTAGH PÁL (MSZP):
2362 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, frakcióvezető úr. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Kovács László jelentkezik.) Igen, Vastagh Pál... (Dr. Vastagh Pál: Még van hozzászóló!) Kovács László frakcióvezető úr, tessék, öné a szó! KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Nem válaszolni kívánok, hanem még a vitában szeretnék hozzászólni. Mindenek előtt arra szeretnék reagálni, hogy vajon tényleg aktuálpolitikai megfontolások vezetneke. Nem. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Ó, jaj!) Az igaz, hogy azért terjesztjük most elő, mert most van a köztársasági elnök választása, azt gondolom, akko r természetes, hogy a javaslatunkat ehhez időzítjük. De Vastagh Pál képviselőtársam már említett néhány nemzetközi példát és magyar példákat is, de lehetne sorolni tovább, hiszen nemcsak az Alkotmánybíróság tagjait, de az ombudsmant és helyettesét vagy az Állami Számvevőszék elnökét és helyettesét is minősített többséggel választja a parlament, és ez így van jól. Be nem látom, hogy milyen indok szól az ellen, hogy a köztársasági elnököt szintén kétharmados többséggel válassza a parlament. Arra vannak indoko k, hogy miért lenne erre szükség. Azért lenne erre szükség, hogy a parlament valóban olyan jelöltről döntsön, akinél várható egy széles körű támogatás, egy széles körű konszenzus. Ha már nem a választópolgárok közvetlenül választják a köztársasági elnököt, akkor legalább a választópolgárokat képviselő pártok, így például a kétmillió szavazót képviselő Szocialista Párt egyetértése is legyen benne a köztársasági elnök személyének megválasztásában. (Közbeszólások, zaj a kormánypárti padsorokban.) Ez nem ízlés kérdése, tisztelt kormányoldal, hanem demokráciaértelmezés kérdése! És azt gondolom, hogy a köztársasági elnök, akinek mandátuma messze túlmutat a kormány mandátumán, hiszen akit most választ meg a parlament, annak a mandátuma 2005ig lesz érvényes, tehát a következő kormánnyal is együtt fog dolgozni, és tudom, hogy itt a várakozásaink erősen eltérnek, hogy mi lesz a következő kormány összetétele, de azt gondolom, ez mindenképpen indokolja azt, hogy egy széles körű egyetértés alakuljon ki a köztársasági eln ök személyének megválasztásában. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Kovács képviselő úrnak úgy tudtam megadni a szót, mint a szocialista képviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek (Közbeszólá sok az MSZP padsoraiból: Így van!) , mert előterjesztőként már más megszólalt. Ezért most az előterjesztőt kérdezem meg, Vastagh Pált, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Vastagh Pál: Igen.) Kíván. Tessék, megadom a szót kétperces időtartamban. DR. V ASTAGH PÁL (MSZP) : Szeretnék élni a lehetőséggel, elnök úr. Én elsősorban azt szeretném visszautasítani, hogy ez a javaslat önző politikai szándékból fakad. (Hangok a kormánypárti padsorokból: Ó!) Mi abban az önző, ha azt szeretnénk elérni, hogy oly módon válasszunk köztársasági elnököt, ami a köztársasági elnök alkotmányos helyzetével és feladatával áll szinkronban, annak megfelelő? Ez nem önző politikai érdek, ez egy teljesen normális és teljesen értékelhető törekvés. (19.30) Nem először javasoltuk ezt, m ár '95ben is említettünk ilyen jellegű javaslatokat... (Moraj a Fidesz soraiból.) Dokumentumok beszélnek, nem a közbekiabálás! (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Tények beszélnek!) 1995ben, márciusban a közzétett alkotmánykoncepcióban szerepelt ilyen megoldás, uraim, különben nem mondanám - tehát nem új keletű. (Folyamatos zaj.) Ez a hatályos szabályozás az európai gyakorlatra figyelemmel teljes egészében egyedülálló. Magyarországon kívül egyedül Lettország az az állam, ahol ilyen szűk eljárási kénysz er hatására ily
