Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Bauer Tamás (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Mit mutatnak a minimálbér-emeléssel kapcsolatos megalapozó számítások?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
2337 ágazatokban meglevő, a fe ketegazdaságon keresztül áramló jövedelmek fehéredjenek, így adva lehetőséget a munkáltatók egészét érintő könnyítéseknek. A képviselő úr azon kérdésére, miszerint készülteke háttérszámítások a jelentős mértékű minimálbéremelés várható hatásaival kapcsol atban, a válaszom az, hogy természetesen igen. Ezek lényegét szeretném röviden ismertetni. Előre kell bocsátanom, hogy a vizsgálatok tovább fognak folytatódni, bevonva a szociális partnereket is, mivel ebben a kérdésben a végső szót - mint ön előtt is nyil ván ismert - a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből álló tripartit bizottság, az Országos Munkaügyi Tanács mondja ki. Tisztelt Képviselő Úr! Jelenleg a munkabér legkisebb összege, a minimálbér 25 500 forint. Ahhoz, hogy modellezni tudjuk a minimálbér 2001. január 1jén 56,8 százalékkal, vagyis 40 ezer forintra történő emelésének hatását, ismernünk kell a keresetek eloszlását. Az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ évente készít reprezentatív egyéni keresetadatfelvételt. Számításaink alapját ez szolgáltatta. Eszerint a jelenlegi minimálbérrel vagy annál kevesebb keresettel - például részmunkaidősök - rendelkezők aránya az összes keresőhöz viszonyítva körülbelül 6 százalék, így e kör létszáma mintegy 170180 ezer főre tehető. (16.40) A tervezett 40 ezer forintos minimálbér alatti összegű fizetése van jelenleg a munkavállalók 20 százalékának, körülbelül 520530 ezer főnek. Ezeknek az adatoknak az értékeléséhez azonban meg kell jegyezni, hogy egyrészt sok esetben a minimálbéren történő f oglalkoztatás csupán az adó- és járulékfizetési kötelezettség kikerülését szolgálja. Tehát a munkavállalók a számfejtett bérükön kívül "zsebből zsebbe" kapják munkájuk ellenértékét. A fenti adatokból számítható többletbérkiáramlás ezért nehezen határozhat ó meg egyértelműen, ugyanis, ha a minimálbér jelentősen megemelkedne, úgy csökkenne a zsebbe történő kifizetések aránya. A javasolt minimálbér meghatározásakor azt is szem előtt tartottuk, hogy a tervezett keresetnövekedés ne okozzon a munkaadóknak többlet terhet, illetve feleljen meg az ország versenyképességével kapcsolatos elvárásoknak is. (Folyamatos zaj.) Másodszor, természetesen további vizsgálatot igényel még a minimálbéremelés esetleges tovagyűrűző hatásának megítélése. Ez utóbbi kérdéskörhöz kapcso lódva megjegyzem, hogy a minimálbér aránya az átlagbérhez képest 1992ben 35,9 százalék volt, míg jelenleg ez az arány 1999ben a 30 százalékot sem érte el, de 2000re csak 30,4 százalékra emelkedik, szemben az Európai Unióban jellemző 5060 százalékos ará nnyal. A nemzetközi dokumentumokban használt mutató, amely a legfelső tizedben található legalacsonyabb és a legalsó tizedben lévő legmagasabb keresetek arányát mutatja, hazánkban 1999ben 4,4 volt, szemben a fejlett európai országokra általában jellemző 2 ,33,4 közötti értékkel. Tehát a hazai bérek differenciáltsága másfélszerkétszer akkora, mint az Európai Unióban az általában jellemző. (Folyamatos zaj.) A 2001. évi költségvetést megalapozó makrogazdasági számításoknál bizonyos mérté kig figyelembe vettük a minimálbér javasolt emelésének keresetnövelő hatását, mivel a korábbi 78 százalékos bruttó átlagkeresetnövekedéssel szemben jelenleg 9 százalékkal számolunk. Tekintettel az idő előrehaladtára, kérem tisztelt képviselő urat, hogy a válaszomat szíveskedjen elfogadni, és erre kérem a tisztelt Házat is. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr, és minden dicséret az öné, hogy ilyen zajban el tudta mondani. Kérem a képviselőket, legyenek figyel emmel a válaszadókra és a kérdezőkre. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.
