Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Font Sándor (MDF) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - "Végképp elrepült Kunmadaras térségének kitörési lehetősége?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR (MDF):
226 egy másik kormánynak lehetősége lenne a titkot feloldani. Ez nem történt meg, és ezért nem tudom elfogadni az á llamtitkár úr válaszát. (Közbeszólások az SZDSZ soraiból: Helyes! - Kuncze Gábor: Mi sem! - Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpelláló képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát. Kérdezem a parlamentet, elfogadjae . Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 132 igennel, 41 nemmel, 44 tartózkodás mellett a választ elfogadta. Font Sándor (MDF) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - "Végképp elrepül t Kunmadaras térségének kitörési lehetősége?" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Font Sándor, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez: "Végképp elrepült Kunmadaras térségének kitörési lehetősége?" címmel . A képviselő urat illeti a szó. FONT SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kunmadarasi önkormányzat kezelői joga 2000. január 3án megszűnt a kunmadarasi volt szovjet katonai repülőtér felett. A repülőtér ügye '92 óta húzódik . Ez alatt az idő alatt a debreceni és a sármelléki repülőteret az ottani önkormányzatok megkapták, ezzel szemben a kunmadarasi önkormányzat kezelői joga megszüntetésre került. Ezt a jogot annak ellenére vonták meg, hogy '99ben a kormány vállalkozási övez etnek nyilvánította Kunmadarast és térségét. A vállalkozási övezetet a kistérség - amely rendkívül elmaradott - kitörési pontnak tekintette, és ennek középpontjában a repülőtér állt. Ezzel a lépéssel a vállalkozási övezet legfontosabb pontja veszett el. A térségben a munkanélküliség nagyobb, mint 20 százalék. A repülőtéren jelenleg is ötvennél több mezőgazdasági vállalkozás működik különböző formákban, amelyek folyamatos működése szintén veszélybe került. A vagyonkezelést jelenleg azokra bízta az ÁPV Rt., a kik tevékenységükkel egyszer már lerabolták és tönkretették azt. Ez a térség több mint 10 milliárd forintos veszteséget szenvedett el a volt szovjet hadsereg itttartózkodása idején, ami az infrastruktúra elmaradásában és a környezet szennyezésében jelentk ezett. Többek között katonai okok miatt nem fejlesztették Kunmadarast, Berekfürdőt és Karcagot, helyette Hajdúszoboszlót részesítették előnyben. Most, amikor az elszenvedett hátrányok után végre előnyét élvezhetnék a repülőtérnek, január 3án még a kezelői jogot is elvették az ígért tulajdonjogbejegyzés helyett. A térség önkormányzatai, társadalmi szervezetei nagy felháborodással vették tudomásul ezt a döntést, és a helyzet értékelése után programot hirdettek meg a tulajdonjog végleges megszerzése érdekébe n. A kezelői jog elvételének körülménye is említésre érdemes néhány szóban. '99. október 28án Bakó György az ÁPV Rt. részéről jelzi, hogy a kormány dönt majd arról, hogy a repülőtér további hasznosítása ügyében pályázatkiírásra kerüljöne sor, vagy kerülj öne végleg az önkormányzat tulajdonába. Azonban már október 29én, rá egy napra, az ÁPV Rt. meghirdeti a pályázatot, amelyen csak az ÁPV Rt. százszázalékos tulajdonlású cégei vehetnek részt. A pályázati határidő lejárta előtt Bakó György személyesen adja át Kunmadaras polgármesterének a kezelői jog megszüntetéséről szóló határozatot, majd pedig december 8án megjelenik a Belvárosi Irodaház Kft. és a Green XXI. Kft. vezetőivel, akik jelzik: nagy valószínűséggel ez a két kft. fogja megkapni a repülőtér
