Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A Szamos és a Tisza folyók cianid- és nehézfémszennyezése következtében létrejött ökológiai katasztrófa következményeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KONCZ FERENC, a környezetvédelmi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
2114 magyar szakaszára. Ekkor a maximálisan kimutatott összes cianid tartalom 32,2 milligramm/liter volt. Ez az érték nagyságrendekkel meghaladta a magyar felszíni vizek szabványában a legrosszabb minőségű vízre előírt 0,1 milligramm/literes értéket, a vízi élővilág számára mérgező 0,2 milligramm/liter értéket, és hatszázsz orosa az ivóvízben megengedhető határértéknek. Ezért a Szamos és Tisza folyókból történő vízkivételek korlátozása vált szükségessé. A szennyeződés február 2án érte el a Tiszát Vásárosnaménynál. A Tisza vízhozama hígító hatást jelentett, melyet segített a Szamoson kialakult kisebb árhullám is, így az összefolyás alatt 12 milligramm/liter körüli maximális koncentráció alakult ki. A nyomon követést, védekezést nehezítette a sok helyen álló, máshol zajló jég. A mérgező anyag a vízi élővilágban felbecsülhetetle n károsodást, ezen belül nagyarányú halpusztulást is okozott. A Környezetvédelmi Minisztérium adatai szerint az összes halelhullás körülbelül 1200 tonna, aminek értéke mintegy 1,71,8 milliárd forintot tesz ki. Ennél nagyobb baj, hogy a teljes tápláléklánc is katasztrofális veszteséget szenvedett el. A ciánszennyezés Szolnok ivóvízellátását is veszélyeztette, ezért február 8án a várost ellátó vízmű kilenc órán keresztül szüneteltette a vízkivételt. Csak a vízügyi szakemberek bravúrjának köszönhető, hogy De brecen ivóvízellátása nem került veszélybe. A teljes átvonulás gyakorlatilag tizenkét napig tartott, és február 12én hagyta el a mérgező csóva az országot. Ez idő alatt 120 tonnára becsülhető tömegű cianid folyt le a folyóinkon. Még fel sem ocsúdtunk a ci anidos szennyezés okozta megrázkódtatásból, amikor a médián keresztül tudomásunkra jutott, hogy szintén Romániában a Visó völgyében, a Novaszpatak mellett salakcsuszamlás miatt újabb vízszennyezés történt. A megcsúszott 1020 ezer tonna szennyezőanyagtar talmú - ólom, cink és réz - volt. A szennyeződés a Visón keresztül ömlött a Tiszába. Az első hullám 2000. március 11én 17 órakor érte el a tiszabecsi határszelvényt. Itt folyamatosan észlelték a sötét színű, szemmel látható szennyeződést. A szennyezés a h ullámtérre is kiterjedt. A szennyeződés nagyobbik része azonban lebegőanyag formában érkezett, ezért az összes nehézfémkoncentrációban az oldotténál nagyságrendileg nagyobb mérési eredményeket regisztráltak. Március 13ára a mérések szerint az oldott form ában lévő szennyeződés minden mért komponense - réz, ólom, cink - Tiszabecsnél a határszelvényben már a felszíni vízre még megengedhető határérték alá csökkent. A lebegőanyaghoz kötött formában lévő koncentrációk a mezőgazdasági műveléshez megengedhető hat árérték alattira csökkentek. Március 14én a Tisza felső szakaszán újabb, az előzőhöz hasonló szennyezés történt. Ez a hullám határérték alatti koncentrációkkal március 20áig Tokaj térségében feloszlott. Az előző szennyező hullám március 19én reggelre er ősen felhígult állapotban elhagyta az országot. Az elmondottakból következően szerencsére nem valószínűsíthető, hogy a szennyezett lebegőanyag kiülepedése az árterületeken vagy a folyómederben veszélyes mértékben megnövelné az elöntött ártéri talajok, ille tve a folyami mederüledék nehézfémtartalmát. A március 21én elvégzett üledékelemzések a Tisza felső szakaszán mutatták ki az üledék ólom, réz- és cinkkoncentrációjának jelentős növekedését. A Tisza alsóbb szakaszán az üledék elszennyeződése az eddigi mér ések alapján nem észlelhető. Mindent meg kell tennünk, amit emberileg, technikailag lehetséges, és fel kell használnunk a természet erejét is a folyó mihamarabbi regenerálódásában. Ez mindannyiunk közös érdeke, ugyanúgy, mint az is, hogy megfontolt nyilatk ozatokat tegyünk, mert minden szenzációhajhász megnyilvánulás a későbbiek során miránk, különösen a Tisza völgyében élőkre hullhat vissza. A környezetvédelmi bizottság üdvözölte - s én személy szerint is - Gönczy János úr kormánybiztossá való kinevezését, és úgy gondoljuk, munkája akkor válhat eredményessé, ha minden irányból - a tárcáktól, különböző civil szervezetektől, önkormányzatoktól - minden segítséget megkap feladatának elvégzéséhez.
