Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
2096 hogy nem bizto s, hogy ez a jó megfogalmazás, én ugyanígy elmondom, nem biztos, hogy a 228. pontban az enyém a jó megfogalmazás. Szerintem mindannyiunkat az a cél vezetett, hogy ezt a pontot, ezt a helyet meg kell nyitni, lehetőséget kell teremteni arra, hogy egyeztetése k után egzakt módon és jól megfogalmazzuk, tudniillik bárkivel előfordulhat közülünk, hogy olyan veszélyes hulladékot és egyéb hulladékot hordanak az ingatlanjára, amivel aztán kezdhet valamit, mert nem tudja bebizonyítani, hogy nem az övé. Ezt valamilyen módon le kell rendezni, még egyszer mondom: nem biztos, hogy így, ahogy ezt mi leírtuk, de valamilyen formában rendezni kell, mert így nem jó, és nagyon sok félreértésre, illetve ellentmondásra ad okot. A 235. pontban ez egy egészen érdekes megfogalmazás, és megint csak a gyakorlatból indulunk ki valamilyen formában, de nem lenne szerencsés, ha ez így is maradna, amikor is azt mondják, hogy tilos a veszélyes hulladékot - eddig még helyes is lenne - a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni. Senki ne adhasson engedélyt arra, hogy veszélyes hulladékot bármivel, akár másik veszélyes hulladékkal összekeverjünk. Az már önmagában elég nagy probléma, hogy van egy veszélyes hulladékunk, az meg aztán csak a problémát növel i, mind mennyiségben, mind a károkozás tekintetében is, ha akár más hulladékkal - nem veszélyes hulladékkal vagy veszélyes hulladékkal - összekeverjük. Tudjuk nagyon jól, erre volt példa: a vörös iszap, galvániszap és társainak az összekeverése. Lehet, hog y ma még nincs megoldás arra, hogy a vörös iszapot és a galvániszapot valamilyen formában ártalmatlanítsuk, de ne legyünk már pesszimisták, hogy a jövőben sem lesz megoldás. De ha összekeverjük a kettőt, akkor nagyon valószínű az, hogy nem lehet ártalmatla nítani az elkövetkező időben. Tehát én ezt kihagynám, senki ne adhasson engedélyt arra, hogy hulladékot, főleg veszélyes hulladékot bármi mással összekeverjünk. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván még ebben a vitaszakaszban felszólalni. (Senki nem jelentkezik.) Egyetlen képviselőtársam sem jelezte felszólalási szándékát, ez ért a vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a negyedik vitaszakaszt, az ajánlás 235305. pontjai szerint. Először megadom a szót Lotz Károly képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ) : Tisztel t Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Itt most egy kicsit a finanszírozásról beszéljünk, hiszen ebben a szakaszban az önkormányzatok és a finanszírozás kapcsolata eléggé élénk. A finanszírozás területén az önkormányzatok részére megítélésem szerint világosan meg kell adni, hogy milyen célokra és milyen nagyságú normatív jellegű támogatásokra számíthatnak. A 263., a 269. és a 272. számú ajánlásokban foglalt módosító javaslataink révén valamennyi érintett önkormányzat a kötelező hulladékgazdálkodási feladatai ellátá sához hozzájut részleges, de biztonságos, szavatolt pénzügyi alaphoz. Ennek ajánlott mértéke a szervezett gyűjtés és ártalmatlanítás esetében az átlagos költségek mintegy 2535 százaléka, míg a teljes körű szolgáltatásoknál ez a többletköltség 5565 százal ékára becsülhető. Az eredményesség érdekében, a hosszú távú fejlesztési és üzemeltetési feladatok biztonságos ellátása céljából az önkormányzatok érdekeltté tétele megítélésem szerint feltétlenül szükséges. Az önkormányzatoknak a gyártókkal, forgalmazókkal vagy az általuk létrehozott szervezetekkel a hulladékok visszavételére kötött szerződéses kapcsolatában - mint gazdasági jellegű megállapodásban - nem tartjuk indokoltnak és szerencsésnek a hatósági beavatkozást, ezen belül a környezet- és természetvédelm i felügyelőség előzetes jóváhagyását. Ez a túlszabályozásra való törekvés tipikus esete. Megítélésünk szerint semmi szükség nincs erre, ezzel ugyanis nem javul a hulladékok hasznosításának esélye, és az európai uniós előírások között,
