Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Molnár Róbert (FKGP) - az oktatási miniszterhez - "Felzárkóztatás a közoktatási szférában. Tartható-e a vállalt ütem?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MOLNÁR RÓBERT (FKGP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár:
209 Az utolsó esély most kínálkozik arra, hogy egy hosszú távú bérpolitikai koncepció lehetőséget adjon a kormány számára. Minden későbbi beavatkozás a jelenleginél sokkal nagyobb összeget igényel. Szükség van tehát minden közalk almazottat megillető, törvényi garanciát nyújtó illetményemelésre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , vagyis az illetménytábla 1213 százalékos korrekciójára. Mit kíván tenni a tárca annak érdekében... ELNÖK (dr. Szili Katali n) : Képviselő úr! MOLNÁR RÓBERT (FKGP) : ...hogy a közoktatás kormányprogramban kilátásba helyezett felzárkóztatása, ha szakaszosan is, de időben megvalósuljon? Várom megtisztelő válaszát - és az elnök asszonytól elnézést kérek. (Taps a Kisgazdapárt padsora iban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselő úr kérdésére Pálinkás József oktatási minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr! DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képvis elő Úr! A pedagógusok minőségi bérpótlékának átalakításáról az 1999. évi költségvetési törvény rendelkezik. E törvény rendelkezett a pedagógus szakmai szorzó bevezetéséről is. A rendelkezésre álló adatok szerint 1999 júliusáig átlagosan 16,25 százalékkal n övekedtek a pedagógusbérek, szeptembertől pedig további 3 százalékos növekedést garantál a költségvetés. Tisztelt Képviselő Úr! Az előző kormányzati ciklusban a pedagógusok reálkeresete jelentős mértékben csökkent. Sem a szükséges források, sem a politikai szándék nem volt meg e kérdés megnyugtató rendezésére, mivel a korábbi kormány nem kívánt vagy nem tudott hosszú távra szóló elkötelezettséget vállalni a pedagógusok javadalmazását illetően, ezért határozott időre szóló keresetnövekedési eszközök bevetésé re került sor. Ilyen volt a minőségi bérpótlék vagy ilyen például a Széchenyiösztöndíj. (14.40) Ezeknek a megoldásoknak közös sajátossága, hogy a növekedés nem épül be az oktatók alapbérébe, azaz hosszabb távon nem jelentenek garantált keresetnövekedést. A polgári kormány határozott szándéka a pedagógusbérek felzárkóztatása. A tavalyi költségvetési évben lehetőség nyílt arra, hogy részben többletforrások bevonásával, részben a kereseti elemek átalakításával a pedagógusok alapbérének jelentős, 19 százalékos emelésére kerülhessen sor. Az alapbéremelés hosszú távon garanciát jelent, hiszen határozatlan időre szól. Ezzel sikerült megerősíteni az illetményrendszer meghatározó elemét, az alapbéreket. A béremelés egyik fedezete volt a minőségi bérpótlékra rendelke zésre álló forrás is. Szeptember 1jétől a minőségi bérezésre fordítható összeg egy része, mintegy kétharmada a pedagógusok alapbérébe épült be, míg a fennmaradó hányad továbbra is a kiemelkedő munkavégzés elismerésére szolgál. A pedagógusok illetményére s zánt összeg tehát nem csökkent, ám a felosztása másképpen történik. 2000ben is az a célunk, hogy a bérek reálértéke tovább növekedjen. A kormány által javasolt 8,25 százalékos emelés ennek a lehetőségét megteremti. Kedvező változás, hogy hasonló mértékben növekednek 2000ben a pótlékok is. A kiemelkedő munkavégzésért járó illetménykiegészítés egy pedagógusra jutó összege pedig szeptember 1jétől a kétszeresére növekszik. Az 1999. évben bevezetett 1,19es pedagógus szakmai szorzó változatlanul hatályban mar ad.
