Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
2073 A pontokon végighaladva, az első vitaszakaszban a 6. pontban, amikor is a természeti erőforrásokkal való takarékoskodásról van szó, mindjárt ennél a paragrafusnál szeretném megeml íteni a következőt, amihez adtam be egyébként kapcsolódó módosító javaslatot, mert sajnálatos módon kimaradt az eredeti módosító indítványom: nem célszerű a hulladékot többes számba helyezni, a törvény egészén célszerű hulladéknak nevezni, hiszen gyűjtőfog alom. Én azt hiszem, nem helyes, ha végig hulladékokkal megyünk. Ezt a többinél nem mondom el, de itt, azt gondolom, célszerű ezt megemlíteni. Azt szeretném elérni ezzel a módosítással, hogy amikor a természeti erőforrásokkal való takarékoskodásról beszélü nk, akkor igenis tegyük bele azt ebbe a paragrafusba, hogy a hulladéknak a minimalizálását érjük el, tehát a mennyiségnek a minimalizálását, és annak a teljes ártalmatlanítása valósuljon meg. Ha csak úgy általában megfogalmazzuk, hogy az ártalmatlanítás eg y szükséges dolog, én azt hiszem, hogy az nem jó megoldás. A következő napirendi pontunk a Tiszának és a Szamosnak a szennyezése lesz, hűen tükrözi, hogy minden olyan anyag, amit letárolunk, nem ártalmatlanítunk, az előbbutóbb valamilyen súlyos környezeti tragédiát fog okozni. A következő pont a 16. pont, a jelentés 16. pontja. A törvény 2. §ához nyújtottam be módosítást, amit szeretnék elhagyni, amikor is a törvény hatálya azt mondja, hogy a folyékony hulladék kivételével a szennyvizekre nem terjed ki a hatálya. Eleve már maga a mondat sem jó, mert értelmetlen, én azt hiszem. Tehát ha így maradna, szeretném elmondani képviselőtársaimnak, hogy ez a mondat tulajdonképpen mit szeretne takarni. Azt szeretné takarni, hogy azokra a szennyvizekre kiterjed, amel yeket úgy gyűjtünk össze kocsival, vagy fordítva, a másikra pedig nem. Közöttük, a szennyvizek között nincs különbség. Annyi a különbség, hogy ma Magyarországon a szennyvizeknek a csatornázott területen felét - tehát a fele csatornázva van - elvezetjük, ez ekre kiterjed a törvény hatálya, az ugyanilyen szennyvízre, ha ezt egy szikkasztóba tároljuk és lajtkocsival visszük el, illetve szippantóval visszük el, akkor viszont nem terjed ki rá. Én azt hiszem, hogy ezt a megkülönböztetést semmi de semmi nem indokol ja, tehát ezt a pontot szeretném elhagyni. Ugyanennél a paragrafusnál a 3. bekezdés a) pontjának az elhagyását javasoltam - amit mindjárt jó is volna, ha megtalálnék itt az eredeti forgatókönyvben, egy pillanat , amikor is a törvény hatályát nem kívánja k iterjeszteni a levegőbe kibocsátott anyagokra. Nem igazán értem, hogy ha hulladékgazdálkodásról van szó, akkor a levegőbe kibocsátott anyagokra vajon miért nem kellene kiterjeszteni. Ebben az esetben, ha egy égetést végzünk, a hulladék ártalmatlanításának az egyik formája lehete az égetés, de ha a levegőbe kibocsátott anyagokra ez a törvény nem terjed ki, akkor azt hiszem, hogy egyfajta hulladékártalmatlanítást megvalósítottunk, viszont a másik oldalon egy jelentős szennyezés következik be. A következő, ha jól nézem, mert itt aztán elég sűrűn jönnek egymás után, ez a 38. pont, amikor is egy új i) ponttal szeretném kiegészíteni a törvényjavaslatot. Itt megint csak az a nagy problémám, amit már a bevezetőben is említettem miniszter úrnak, hogy a hozzáállás kérdése feltétlenül fontos. Tudniillik a szelektív hulladékgyűjtés mint olyan nem szerepel fogalom szintjén a törvényben, ugyanakkor többször hivatkozunk rá. Én nem hiszem, és nem is gondolom, hogy ha én megfogalmazok valamit, és beírom, hogy ez a szelektí v hulladékgyűjtés, akkor ez így tökéletes. De kiindulópontnak feltétlenül jó, és arra érdemes, hogy elgondolkodjunk rajta, hogy a szelektív hulladékgyűjtést valamilyen formában megfogalmazzuk. Tudniillik enélkül a későbbiekben hivatkozni szelektív hulladék gyűjtésre, azt gondolom, merész is, és igazából nem is túl tudományos, ha szabad ezt így mondani. A következő: a 65. pontban a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében én a lehető legkisebb mennyiséget szeretném a minimálisra csökkenteni. Tudniillik ez csak hozzáállás kérdése és megfogalmazás kérdése, hogy adott esetben mit értünk a lehető legkisebb mennyiségen. Lehet az egyébként elérhető hulladékmennyiségnek a 90 százaléka, míg ha a minimálisat tesszük be, akkor nyilvánvaló, a 90 százalék nem nevezhet ő jelen esetben minimálisnak. Tehát én pontosabbnak
