Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
2069 turisztikai kínálatnak gátját szabták, tudniillik a pincékben tárolt bort a gazda nem kínálhatja esetleg azoknak a turistáknak, akik ott megállnak. Bízunk abban, hog y ezek a rendeletmódosítások, amelyek folyamatban vannak, és amit majd három hét múlva jóváhagyunk, ezeket a dolgokat megszüntetik. Én is egyetértek azzal, hogy az árutermelő szőlő nagyságát 500 négyzetméterről célszerű 1500 négyzetméterre felemelni, és a másik, amit kifogásolnak a gazdák, hogy a szőlőterületek bejelentésénél a földhivataloktól bizonylatokat - régi telekkönyvi szemlélet, ma tulajdoni lapnak hívják - kell kérni, amire kétezer forint az estenkénti illeték. Sok olyan gazda van, akinek nem egy helyen van a szőlőterülete, hanem 56 helyen van szőlője. Ebből már mindjárt 1015 ezer forint olyan illetékfizetési kötelezettség keletkezik, ami igen hátrányos ezeken a kisebb szőlőterületeken gazdálkodókra nézve. Az utolsó dolog, amit még szóvá akarok t enni, az a Balaton környékével és kifejezetten Balatonfüreddel kapcsolatos. Mint mindannyian tudjuk, Balatonfüred környékén szénsavas vizek fakadnak, és ezek védőterülete mezőgazdasági művelés szempontjából különleges megkötöttségeket ír elő. Tehát azokon a területeken, amit ott kiosztottak a szőlősgazdáknak akár kárpótlásban, akár pedig résztulajdonban, nem lehet azt a szőlőművelést vagy azt a szőlővédelmet alkalmazni, amit esetleg máshol minden további nélkül lehet. A Veszprém Megyei Földművelésügyi Hivat alt megkerestük egy ügyben, hogy lehetővé tegyék esetleg ezeken a területeken, ahol ez a rendeltetésszerű vagy művelési ág szerinti művelés nem folytatható, hogy olyan véderdőt alakítsanak ki - itt nem lombos fákra gondoltunk, hanem mandulára vagy más, táj ba illő csonthéjas gyümölcsösökre , ami ezt a problémát vagy ezt az anomáliát feloldja. Én azt kérem a minisztériumtól és öntől, miniszter úr, hogy fogadja a Fideszfrakció részéről ezeket a módosító indítványokat olyan szándékúnak, hogy ennek a törvényne k a jobbá tételét célozzuk meg, mert erre a törvényre a magyar bor minőségének védelme érdekében igen nagy szükség van. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. Megkérdezem a miniszter urat, kíváne válaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót Torgyán József miniszter úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Igen tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtárs aim! Rendkívül röviden és csak azért kívánok válaszolni, mert többen megszólítottak, így Polonyi képviselő úr is, hogy vajon a most kifejtett jobbító szándékú módosító indítványokat miként kívánja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezelni. Szeretném rögtön megnyugtatni önöket: természetesen minden jobbító szándékú módosító indítványt, amely beépíthető az előterjesztett törvénymódosításba, támogatni fogok, és már fel is vettem a kapcsolatot a jogi főosztályunkkal, és tőlük tudom, hogy sajnál atos, de tény, hogy a most elhangzott olyan módosító indítványok, amelyek lényegesen meghaladják az előterjesztett törvénymódosítás szövegét, sajnos most merültek fel a bizottsági viták kapcsán, korábban nem. Hadd legyen szabad megjegyeznem, hogy a hegyköz ségektől kezdve a Magyar Borgazdák Szövetségéig bezárólag minden érintettet megkerestünk a módosítás kapcsán, eddig senkinek nem volt módosítással kapcsolatos igénye, hangsúlyozom, csak a bizottsági viták kapcsán merültek fel ilyen igények. A hegyközség is támogatta az előterjesztést, a Borgazdák Szövetsége is támogatta, mindenki támogatta, de én nem ezt tartom lényegesnek, hanem azt, hogy ha itt valóban tovább lehet lépni a borkultúrában, tovább lehet lépni a bor piacra juttatásában, miután az eltelt tíz é ven keresztül tulajdonképpen a borágazat olyan robbanásszerűen fejlődött, ami egyértelműen bizonyítja a magántulajdon szentségén alapuló gazdálkodás fejlettebb, magasabb hőfokát a kolhoz típusú, szövetkezésen alapuló termelési renddel szemben, ezért én min den lehetőséget természetesen
