Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról s a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HORVÁTH BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2030 Méretét tekintve Európa legnagyobb meleg vizű tava a magyar tenger, a mi Balatonunk. A fürdőzési adottságok vonatkozásában is felső fokon beszélhetünk róla, a környező táj adottságait illetően úgyszintén, különösen, ha a Balatonfelvidék történelmi b orvidékére is gondolunk. Eötvös Károly így örökítette meg nekünk az egykori Balatont: "Sohase álmodtam ilyen szépséget, sohase láttam, sohase olvastam ehhez hasonló tüneményt. Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld me zők, ezer hegyi hajlék, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szentgyörgynek és Badacsonynak komoly fensége." Azt hiszem, nem kell tovább ecsetelnem, hogy mindannyiunk számára mit jelent a Balaton. A tóparti sávval és a tágabb térséggel a balatoni üdülőkörzet óriási értékeket jelentő nemzeti kincsünk, ahogy valamennyi felszólaló ezt ma már előttem megfogalmazta. Úgy hasznosítani ezt a kincset, hogy a jövő generációi számára is értékes maradjon, nemcsak feladatunk, hanem kötelességünk is. Ennek a kö telességnek teszünk most eleget, amikor ezt a törvényt elfogadásra javasoljuk a kisgazda tárca előterjesztésében. Az elmúlt évtizedekben több terv készült a balatoni üdülőkörzetre, ezek egy részét különböző időpontokban, minisztertanácsi határozatokban fog adták el, a legutóbbit 1985ben, majd miniszteri rendeletekben írták elő a tennivalókat és szabályozták a megvalósításukat. Ahogy Torgyán József miniszter úr expozéjában is említette, a balatoni üdülőkörzetre most először az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásával születik meg az a legmagasabb rendű jogszabály, amely a törvény erejével biztosítja az ökológiai és ökonómiai összhangot annak érdekében, hogy ez az óriási érték, amit a Balaton és térsége jelent, rendezetten fejlődjön és egészséges maradjon. Ezért már most bejelentem, hogy a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja teljes támogatását élvezi az előterjesztés. Tisztelt Ház! A balatoni üdülőkörzet területrendezési terve elfogadásával egy olyan szabályozás lép életbe, amely egyrész t megengedő, nem korlátoz mindenáron, hanem biztosítja a települések fejlődésének lehetőségét, tudomásul véve azt a követelményt, hogy az itt lakó népességnek az üdülési funkció adta megélhetési lehetőségek mellett más forrásra is szüksége van. (9.50) Másr észt szigorú az építkezéseket illetően, mert a környezet- és a tájvédelem érdekében határozott, egyértelmű feltételeket szab, és tiltóan rendelkezik ott, ahol ez elengedhetetlenül szükséges. Ugyanakkor a szabályozás differenciált is, mert a víztől, illetve a parti sávtól távolodva, a távolabbi települések, térségek gazdasági lehetőségeinek szabályozott fenntartásával enyhébb megkötéseket tartalmaz. A szigorú, de egyúttal rugalmas szabályozás lehetőséget ad a beépítési területek növelésére, a turisztikai cél ú területek kialakítására, de csak meghatározott feltételekkel. Ilyen szigorú megkötés például - csak egyet kiemelve a sok közül - a szennyvízkezelés kritériuma, ami azt jelenti, hogy csak ott lehet építkezni, ahol a szennyvízelvezetés és tisztítás biztos ított. A szabályozás kiemelkedő érdeme, hogy a táj karakterét fenntartó mező- és erdőgazdasági termelést, a történelmileg kialakult termelési kultúrák megőrzését segíti. Érdekességképpen elmondom, hogy az első borvidékbeosztás a XVIII. század elején készül t. Az 1893. évi XIII. törvénycikkely 4. §a rögzíti, hogy a borvidékek beosztását a kereskedelemügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértve rendeletileg állapítja meg. Az 1897. évi rendelet 7. §ában a 22 borvidék közül a 16. volt a badacsonyi borvidék és a 17. a Balatonmelléki borvidék. Visszatérve a törvényjavaslatra: azzal olyan vidékfejlesztési stratégiát valósítunk meg, amely a hagyományok átöröklését és az itt élő népesség megélhetését biztosítja, azaz - ahogy hallottuk az expozéban - ér tékőrzést és értékalkotást. Különösen fontos ez a vidékfejlesztési stratégia a Balatonfelvidék történelmi borvidékein. Mint kisgazda vezérszónok most néhány mondat erejéig hadd időzzek el a balatoni boroknál! Hamvas Béla 1945 nyarán, egy Balatonberényben töltött rövid vakáció alatt, szinte egy lélegzetre írta meg "A bor filozófiájá"t, ebből olvasok fel egy röpke részletet: