Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról s a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - LASZTOVICZA JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2025 LASZTOVICZA JENŐ , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony ! Tisztelt Képviselőtársaim! Valamennyien tudják, különösen mi, akik a Balaton térségében élünk, és családjainkkal ott éljük mindennapi életünket, hogy számunkra a Balaton és a balatoni üdülőkörzet - mint ahogy miniszter úr is elmondta - nemzeti kincs. Az üdülőkörzet alatt hatalmas karsztvízkincs is található, ami szintén óriási értéket képez. Ezt felismerve nevesítette már a területfejlesztésről és területrendezésről szóló '96. évi XXI. törvény és az országos területfejlesztési koncepció is a kiemelt térsé gek között a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet, és meghatározták a tervezésével kapcsolatos feladatokat és irányelveket. A törvényben kapott felhatalmazásának tett eleget a kormány, amikor a kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a bala toni területrendezési szabályzat megalkotásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjesztette. Az önök előtt lévő törvényjavaslattal jóváhagyásra kerülő területrendezési terv alapvetően új térszerkezetet és területi szabályozást javasol a térség ben, abból a célból, hogy ennek a kivételes értékű tájnak a jellemzői a jövőben is megmaradjanak. Ismert, hogy az elmúlt évtizedekben a Balaton körül a vízminőségvédelem, környezetvédelem, természetvédelem szempontjait, az ott élők érdekeit nem mindig fig yelembe vevő beépítések, beruházások születtek, hatalmas mezőgazdasági üzemek, ipari üzemek, szemétlerakók, amelyek következtében a legértékesebb vízparti területek sűrűn beépültek és túlterheltté váltak. Ma a tó körül soksok kilométer hosszan lehet autóz ni és vonattal közlekedni, és egyfolytában beépített területeket látunk, kiszakítva a táj természetes környezetéből. Közismert, hogy az üdülőkörzetben rendkívül összetettek az érdekviszonyok, nagyon sok a külső ingatlantulajdonos, nyaralótulajdonos, és töb b tízezerre tehető már a külföldi tulajdonosok száma is. Nagy gondot okozott a kárpótlás során, hogy az egybefüggő nagy területek felaprózódtak, 10003000 négyzetméteres területek alkotják a Balatonparti területek nagy részét. A tó térségi szerkezeti terv ének javaslatai: a vízminőség védelme, a tó élővilágának megőrzése. A táji, természeti értékeken nyugvó üdülési vonzerő megtartása és fejleszthetősége érdekében ott, ahol lehetséges, elterelik a közúti forgalmat a parti sávtól. A terv javaslatai a sűrű hét végi házakkal, nyaralókkal beépült tájhasználat további terjeszkedésének megakadályozását és a táj szépségeihez méltó magas színvonalú, exkluzív üdülés, turizmus feltételeinek a megteremtését szolgálják. A területrendezési terv komoly hangsúlyt fektet a kö rnyezetvédelemre. A környezetvédelem nemcsak az EUcsatlakozás szempontjából fontos, hanem ami még megmaradt érték az elmúlt időszakokból, azt próbáljuk megőrizni gyermekeink, unokáink számára. Itt, a Balaton partján és környezetében a jövőben is a meghatá rozó népességmegtartó erő és a legnagyobb gazdasági ágazat az idegenforgalom lesz, figyelembe véve, hogy az idegenforgalom csak tiszta, egészséges vizű Balatonnal képzelhető el, illetve a még megmaradt varázslatos pannon tájjal. Az idegenforgalom jelentősé gét mutatja, hogy az 1999es esztendőben a nemzetközi turisztikai bevételek elérték a 3,4 milliárd dollárt, a turizmus pozitívuma körülbelül 2,2 milliárd dollár volt, ami a külkereskedelmi negatív egyenlegünk 80 százalékát fedezte. Ha ilyen gazdasági erő a turizmus, akkor nagyon fontos, hogy megfelelő körültekintéssel foglalkozzunk vele. Azért érdemes ezt figyelembe venni, mivel a magyar idegenforgalom 3035 százaléka a Balaton térségéhez kötődik. Nagyon fontos a védett területek megőrzése, mivel az egész v ilágon felértékelődtek a nemzeti parkok, és a Balatonfelvidéken található az ország egyik legnagyobb nemzeti parkja. A törvényi szabályozás nélkül az önkormányzatok nem tudnának ellenállni a tulajdonosi szándékoknak, és több tízezer hektár mezőgazdasági t ermőföld épülhetne be, ezzel megváltoztatva a pannon táj és a Balaton térségének jelenlegi állapotát. A szigorú, de rugalmas szabályozás lehetőséget ad a beépített területek növelésére, meg kívánja teremteni a települések fejlődésének térbeli lehetőségét. A területrendezési terv csak azokon a
