Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP):
2014 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából: "A gyorsított közútfejlesztési program része lesze a 67e s közút Szigetvártól a horvát határig terjedő szakasza?" címmel. Képviselő urat illeti ötperces időtartamban a szó. KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Ormánság problémá ival kapcsolatban már több alkalommal szólaltam fel. Ezekre legtöbbször nehéz helyzetük ismertetése volt jellemző. A gazdaságitársadalmi leépülés folyamatos. Ennek a folyamatnak a megállítása és pozitív irányú megfordítása a térségben az infrastruktúra fe jlesztésével, ezen belül is elsősorban a falusi ökoturizmus, a kereskedelem és a mezőgazdaság fejlődését, átalakítását szolgáló közúthálózat kialakításával érhető el. Ennek fő eleme egy új főútvonal és egy új közúti határátkelő létesítése. Az Ormánságnak j elenleg főútvonala nincs. Az Ormánságot és Horvátországot közvetlenül összekötő határátkelőhely nem üzemel. Közúti kapcsolatot a térség közelében attól keletre a drávaszabolcsi, illetve nyugatra a barcsi határátkelőhely biztosít. Megközelítése a korszerűtl en és a nem kellően karbantartott mellékúthálózaton rendkívül korlátozott, a térség csak harmadrendű útvonallal rendelkezik. A vasúthálózat felújítására nem lehet számítani, noha rendkívül rossz állapotban van. Csak reménykedhetünk, hogy megszüntetésére ne m kerül sor. Az amúgy is hátrányos helyzetű kistérség így végleg el lenne zárva a régió és az ország többi részétől, és még a szomszédos Horvátország felé történő esetleges nyitásból is kimarad. Ilyen körülmények között reménytelennek tűnik minden próbálko zás, hogy vállalkozókat, tőkét próbáljunk az egyre jobban leszakadó kistérségbe behozni. A regisztrált munkanélküliek aránya a 2000. év elején meghaladja a 30 százalékot, a tényleges munkanélküliség ennél jóval magasabb lehet. A nagyobb foglalkoztatók szék helye a térségtől 50200 kilométerre lévő városokban található, ahová a munkavállalók ingázásra kényszerülnek. A térség fő problémája, hogy a nehéz társadalmigazdasági helyzet következtében a munkát vállalók elvándorolnak a városokba. A jelenleg is magas és még mindig növekvő munkanélküliség helyenként már a 80 százalékot is eléri, és egyben a lakosság szelektálódásához vezet. A tehetséges vállalkozó fiatalok, mivel még középtávon sem látnak lehetőséget megélhetésükre, elvándorolnak. Nem ismeretlen problém áról van szó. A kormány 2117/1997es határozata által megfogalmazott tízéves időtartamú fejlesztései között szerepel a főközlekedési, illetve alsóbb rendű úthálózat fejlesztése, új határátkelőhelyek nyitása a déli országhatáron. A déldunántúli régió 1999. évi komplex fejlesztési programjában a 67es főút továbbépítése kiemelt célként található, mint az interregionális kapcsolatok fejlesztésének, új határátkelőhelyek létesítésének, a peremhelyzet oldásának fontos eszköze. Baranya megye területfejlesztési st ratégiai programjában konkrétumként szerepel a 67es út meghosszabbítása Szigetvártól Selyén át az országhatárig új határátkelővel. (3.40) A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megbízásából az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 1998 dec emberében elkészítette a 67es számú főút Szigetvárországhatár közötti meghosszabbítása megvalósíthatósági előtanulmányt, amely az európai környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve határozza meg a térség és települései számára a legoptimálisabb nyo mvonalat. Számba kell venni, hogy mi lesz a nagyobb tehertétel, és egyben felelősség is az ország számára: egy haldokló vidéket segélyekkel életben tartani, vagy egy időbeni beruházással még életre kelteni? Kérdezem az államtitkár urat, a gyorsított közútf ejlesztési programnak része lesze a 67es közút Szigetvártól a horvát határig terjedő szakasza.
