Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÚCS LÁSZLÓ (FKGP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1997 benyújtásra. A módosító javaslat indoklása: "Egy jogállamban nem engedhető meg, hogy az állam efféle politikai indítékú felül vizsgálati tevékenységét a magánszféra területére is kiterjessze. Márpedig tudomásom szerint a hivatalos közlönyöket nem számítva ma Magyarországon nincsen az állam tulajdonában lévő lap." Gondolom, kitalálták, hogy a módosító javaslatot Kövér László nyújt otta be 1991ben a Fidesz nevében. Tehát 1991ben a Fidesznek az volt az álláspontja, amit Kövér László képviselt, hogy nem helyes az újságírók átvilágítása. A Szabad Demokraták Szövetsége elsőként kezdeményezte az átvilágítást 1990 őszén, az emlékezetes D emszkyHacktörvényben. Az SZDSZ kezdettől fogva képviselte ezt a gondolatot, indokoltnak tartotta. Az, hogy 1990ben, amikor itt volt az ideje, ez a dolog nem indult el, ez az akkori kormánykoalíció, a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a z akkori Kereszténydemokrata Néppárt felelőssége, akik nem vették napirendre akkor a HackDemszkyféle javaslatot. Ma a kormánykoalícióban az MDF és a Kisgazdapárt mellett a KDNP politikusai a Fideszfrakcióban ülnek. Úgyhogy az SZDSZ viszonya a kérdéshez, azt hiszem, hogy eléggé egyértelmű. Kezdettől fogva az volt a vitakérdés egyfelől, hogy milyen egykori tevékenységekről szóljon az átvilágítás. Az SZDSZ induló javaslata azon egykori tevékenységekre vonatkoztatta az átvilágítás szükségességét, ahol az áll ampolgároknak nem volt módjuk tudni, hogy kinek mi a múltja, tehát a titkosszolgálati tisztekre és a titkosügynökökre. Ehhez képest hozták be később azokat a politikusokat, akik - hogy úgy mondjam - olvasták a jelentéseket, és ez tette problematikussá a me gvalósítás során az egész folyamatot, mint erről Hack Péter is beszélt. Hiszen az átvilágító bírók arra derítettek fényt, amit az országban mindenki tudott, hiszen az, hogy Horn Gyula vagy Nyers Rezső, vagy Csehák Judit milyen funkciót töltött be annak ide jén, benne volt az újságban, ezt mindenki tudta. Ez inkább lejáratta a folyamatot, mint amennyiben hozzájárult. Az igazi vitakérdés azonban kezdettől fogva az volt, hogy milyen mai tisztségek betöltőire vonatkozzék az átvilágítás, és erről folyik most is a vita ezen javaslat kapcsán. A szabad demokraták álláspontja ez első perctől kezdve az volt, hogy alapjában véve a közhatalomban szerepet játszó választott, illetve kinevezett és az országgyűlés előtt esküt tevő tisztségviselők legyenek azok, akikről az át világítás szólt. Ehhez képest az MDFkormány egykori javaslata is és a mostani javaslat is kiterjeszti az átvilágítandók körét egy olyan körre, amit úgy hívnak, hogy a közvélemény befolyásolói. Ha visszamenőleg megnézik az SZDSZ módosító javaslatait az MDFkormány törvényjavaslataihoz - többnyire Mécs Imre nyújtotta be ezeket a javaslatokat, amiről most beszélek , mindig törölni javasolta azokat, akik nem közhatalmi funkciót töltenek be. Mert az volt a véleményünk, hogy az egész átvilágítási folyamatnak az a funkciója, hogy a választópolgár tudhassa, hogy kit választ, ki gyakorolja fölötte a közhatalmat. Az Alkotmánybíróság álláspontja ehhez képest az volt, hogy ki lehet terjeszteni a közvélemény befolyásolóira is, és ez politikai döntés kérdése. Alkotmányo s az is, ha a közhatalom gyakorlóit tekintjük olyan tisztségviselőnek, akinél ezt a folyamatot helyes elvégezni, és alkotmányos az is, ha valaki kiterjeszti a közvélemény befolyásolóira, de akkor ezt következetes elv alapján kell tenni. Én ma is azt gondol om, hogy az volt a következetes és megalapozottan képviselhető elv, amit a HackDemszkyféle javaslat, majd a '96os törvény képviselt, amelyik a közhatalom képviselőit vette tekintetbe. Ha azonban azt tesszük, amit önök javasolnak, akkor nem lehet megkerü lni többek között az egyházak kérdését sem. Éppen emiatt vagy emiatt is nem javasoljuk mi ezt. Tovább nem megyek ebben a kérdésben, mert az idő korlátozott, és késő van. Szeretnék viszont egy másik kérdésre visszatérni, nevezetesen az időpont kérdésére. Má r szóltam arról, hogy '90ben az SZDSZ kezdeményezte a dolgot, '90ben a mai kormánykoalícióban helyet
