Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
1994 Tehát az SZDSZ kezd ettől fogva követelte, hogy a IIIas ügyosztály egészére vonatkozzon a politikai élet, mert a megújuló politikai életben igenis tiszta emberekre volt szükség. Ha valamilyen titkosszolgálati érdek esetleg egyegy ügynökhöz ragaszkodott, akkor azokat nem let t volna szabad beküldeni a képviselőházba. Sajnos annak idején Antall József panaszkodott nekem, hogy több mint 10 százaléka fertőzött volt a képviselőknek. A fertőzöttség legerősebben éppen az akkori legnagyobb kormánypártot érte, de ugyanúgy a többi korm ánypártot is, bizonyos mértékig minket is, és ez tragikus volt. Mátrai Mártának mondom, hogy sajnos a püspöki karok és testületek is nagyon erősen fertőzöttek voltak. Rendkívüli károkat okoztak, hiszen az Állami Egyházügyi Hivatal a legtöbb esetben a püspö kökön és az irodaigazgatókon keresztül végeztette el a hóhérmunkát. Sok fiatal pap rabtársam volt, akiket aztán épp ezek a püspökök dobáltak ideoda, isten háta mögötti helyekre. Tehát itt nem történt meg igazán a megtisztulás, nem volt confiteor vagy csak nagyon titokban. Az ősegyházban nyilvános volt a gyónás, így nem maradt fenn a confiteor, és a közösség előtt kellett megvallani a bűnöket. Ez nem történt meg sajnos. Ma is szemünkbe mosolyognak adott esetben azok, akik még élnek. Ezen túlmenően úgy gondo ljuk, hogy megkésett az egész. Megkésett, hiszen az első ciklusban az akkori kormánypártok, éppen azért, hogy ne veszítsék el kormányzati többségüket, elhúzták a törvény meghozatalát, az utolsó pillanatban született meg a törvény. A következő ciklusban más okokból, más szempontból szintén kiherélődött a törvény a Szabad Demokraták Szövetsége tiltakozása ellenére, és végeredményben egy szűk merítésű törvény lett belőle. Már akkor is késésben volt egyébként az Országgyűlés, most pedig végképp abba került. Úgy gondoljuk, hogy az egészből most már a legfontosabb a nemzet múltjának a felderítése, az iratok kutathatóságának a biztosítása. Sajnos nem megnyugtató a titkosszolgálatoknál lévő iratok átadása, mert ezt a kérésünk ellenére nem parlamenti bizottság dönti el, hanem maguk a titkosszolgálatok döntik el, hogy mely iratokhoz ragaszkodnak és melyekhez nem. Ez pedig teljesen egyoldalú dolog. Szakmai okokból is bizonyos fokig érthető, hogy minden titkosszolgálati vezető ragaszkodik az irataihoz, mert nem tudhatja, hogy milyen kombinációban vajon mi derülhet ki belőlük, ami vélt módon veszélyeztetheti a titkosszolgálatok működését. Úgy gondolom, hogy itt is sokkal határozottabb és radikálisabb megoldásra lett volna szükség, mint ami több posztkommunista országban is megtörtént. Magával a törvényjavaslattal kapcsolatban, ahogy Hack Péter elmondta, több módosító javaslatot szeretnénk tenni, sőt félő, hogy nem is lehet jogtechnikailag megoldani. Valamint most hallottuk Demeter Ervin leendő miniszter úrtól, hogy előkészí tés alatt van egy olyan törvényjavaslat, amely megoldaná a Történeti Hivatallal lévő problémákat - reméljük, hogy megoldhatná , hiszen jelenleg az iratok kutathatósága problémákat jelent. Nem lehet igazán az iratokat alaposan vizsgálni, hiszen rengeteg ne vet kitakarnak, és nagyon kevés információ juthat akár a kutatóknak, akár azoknak a számára, akik meg akarják ismerni a saját múltjukat. (2.10) A jelenlegi javaslat kiterjeszti az átvilágítandók körét. Úgy gondolom, hogy itt egy rendkívül fontos módosító j avaslatot szükséges volna elfogadni, amit a törvény valamennyi eddigi fázisában valamennyi alkalommal javasoltam, ez pedig, hogy legyen lehetőség arra, hogy bárki kérhesse a saját átvilágítását. Úgy gondolom, hogy az elemi információs önrendelkezési joghoz tartozik, hogy valaki megtudja, illetve bizonyítani tudja, hogy nem volt ügynök, tudomást szerez arról, hogy nem készítetteke róla kartont, nem készítetteke róla feljegyzéseket. Eddig mindig azzal utasították el ezt a teljesen logikus, szükségszerű java slatot, hogy technikailag problémákat jelenthet. Boross miniszter úr, mások is arra hivatkoztak, hogy tízezrével jönnének a kérések, és egész egyszerűen az átvilágító apparátust teljesen leterhelné. Úgy gondolom, hogy ez gyakorlatilag nem így van. A Történ elmi Hivatalban tudomásom szerint már számítógépre vitték a kartonokat, folyik az a munka, hogy valamennyi felbukkanó nevet az iratokból szintén
