Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BALOGH LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1959 Ha valaki veszi a fáradságot, és rászán kéthárom órát, hogy elemző akarattal, figyelmes szemlélőként nézi valamelyik televíziós csatorna műsorát, rá kell hogy jöjjön, hogy szükséges a reklámtevékenységek pontos szabályozása. Idézek a törvénytervezetbő l: "A reklám tényállásainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. Nem tehető közzé vallási vagy politikai meggyőződést sértő reklám. A reklám, a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a műsorszámok tartalmára. Kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként. Nem kelthet olyan benyomást, h ogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez. A reklám nem mutathat be kiskorút erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra. A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülők vagy tanárok iránti bizalomra, továbbra a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére, televíziós vásárlás nem szólhat kiskorúakhoz." Meggyőződésem, hogy a törvénytervezetből idézett mondatokkal a parlamentben ülő valamennyi képviselő egyetért. Ugyanakkor a mai reklámgyakorlat má st mutat. Különösen kirívó az a tendencia, hogy a gyermekeken keresztül, a gyermekeket felhasználva ösztönöz fogyasztásra. Mindenki emlékezhet még a karácsony előtti reklámhadjáratokra, amelyek komoly gondot okoztak a gyermekes családoknak, esetenként megm érgezve még a karácsonyi hangulatot is. Az Országgyűlés már régóta tartozik a fejlett világ átlagánál jóval többet tévéző kiskorúak védelmével. A tisztelt Ház előtt lévő törvénytervezet - szerintem és a Magyar Demokrata Fórum frakciója szerint is - legfont osabb része, amely a kiskorúak védelméről szól. Az 5. § valamennyi pontja fontos és szakszerű, világos és átlátható, egyértelmű és másképp nem magyarázható. Külön érdeme, hogy kötelezi a műsorszolgáltatót, hogy minden műsorszámot elő zetesen valamely kategóriába sorolja be, ezt a besorolást a műsorújságokban is közölje, valamint a sugárzás teljes ideje alatt a kategóriájának megfelelő piktogramot fel kell tüntetnie. Hogy a rádióhallgató is értse, hogy miről beszélek, a törvénytervezet ezen részéből is idézek egy bekezdést. "Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a 4. kategóriába kell sorolni. (23.20) Az ilyen műsorszám minősítése: 18 éven aluliak számára nem ajánlott. A negyedik kategóriába sorolt műsorszám csak 23 óra és reggel 5 óra között tehető közzé, megfelelő jelzés feltüntetése mellett. Az ilye n műsorszám előzetese csak 21 óra és reggel 5 óra között tehető közzé, benne 23 óra előtt nem szerepelhet olyan elem, amely a műsorszám ilyen minősítését megalapozza. A fenti példák is bizonyítják, hogy a polgári kormány fontosnak tartja a gyermekeink véde lmét a képernyőkön eluralkodott kulturális környezetszennyezés ellen. Szeretném felhívni ellenzéki képviselőtársaim figyelmét, ha másért nem, már ezért a fejezetért érdemes megszavazni ezt a törvényt, hisz a gyerekeink otthon még nem ellenzékiek és nem kor mánypártiak, csak gyerekek. Ha valaki ma bekapcsolja a televíziót esti főműsoridőben, látja, hogy ha ez a törvény életbe lép, azok a filmek lekerülnek a műsorról, amelyeket most sugároz a televízió. Továbbá fontos lenne, hogy az európai művek kvótáját ne c sak a csatlakozás után vezessük be, hanem a törvény elfogadásakor, hisz a tapasztalatok is azt mutatják, hogy az európai művek kevésbé agresszívek, közelebb állnak kulturális identitásunkhoz és tapasztalataink szerint több értéket közvetítenek. Kimondható, hogy az európai művek nagyobb arányú megjelenése a magyarországi televíziókban pozitív hatást gyakorolna kulturális környezetünkre.
