Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1956 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képzeljé k ez azt a helyzetet, hogy az ember hazamegy a lakásába, tárvanyitva talál mindent, betörve az ablakokat, kiborítva a szekrények tartalmát. Kiderül, hogy betörők vannak a lakásban, a nagymama hozzákötözve a fotelhoz, és amikor meglátják a betörők, hogy ha zajött a házigazda, egyszerre kedvesre váltanak és közlik, hogy a kéményseprő vállalattól érkeztek, hogy ellenőrizzék a gázkészülékek beállítását és szellőzését. Nos, valami ilyesmi jut eszembe, amikor hallom, hogy erről az előterjesztésről milyen rokonsze nvvel és magávalragadóan beszél a kormány képviselője és a kormánypárti vezérszónokok, mert itt valami elképesztő ellentmondás van az előterjesztés és annak valódi tárgya között. Csak hogy ne legyen félreértés, én az általános vitában, a vezérszónoklatban annak a házszabályi előírásnak teszek eleget, hogy a törvényjavaslat egésze szükségességének és szabályozási elveinek megvitatását igyekszem elvégezni. Azt kell mondanom, hogy a törvényjavaslat, vagyis a médiatörvény felülvizsgálata, módosítása, és az euró pai normákhoz való hozzáigazítása kétségtelenül szükséges. Szükséges, a kérdés csak az, milyen módosításra, milyen hozzáigazításra van szükség. Azt gondolom, hogy nem e törvényjavaslatra van szükség, hanem valami másra. Szükség vane az európai normákhoz v aló igazodásra a médiaviszonyok szabályozásában? Igen, erre szükség van, csak más értelemben, szélesebben. Nem csak és nem elsősorban ezek azok a pontok, ahol az európai normákhoz kell igazodnunk. Kétségtelenül fontos, hogy ne csak a közszolgálati csatorná kra vonatkozzanak bizonyos szabályok, hanem a kereskedelmi és egyéb csatornákra is. Fontos a műsorszétosztás szabályozásának beemelése a médiaszabályozásba. Fontos az európai gyártású műsorok kategóriájának bevezetése és alkalmazása a törvényben. De kétség telen tény, hogy nem ezek a fő hiányosságai a jelenlegi magyar médiaszabályozásnak. Hogy mennyire nem, ahhoz elegendő, ha megnézzük, hogy az Európai Unió országjelentése mit is mond a magyar médiaviszonyokról. Engedjék meg, hogy idézzem, méghozzá nemcsak azt az első mondatot, amit a fideszes illetékesek szeretnek idézni, hogy "Magyarország tiszteletben tartja a sajtószabadságot" - ugye ez az első mondat , hanem a következő mondatot is, hogy "ennek ellenére felmerültek bizonyos aggodalmak a kormán y azon kinyilvánított kívánsága miatt, hogy közvetlenül beavatkozzon a sajtó tevékenységébe"; meg az a mondat, hogy "a közszolgálati televízió kuratóriumában jelenleg csak kormányképviselők foglalnak helyet". Ugye, a mondat elavult, mert most már ez a Rádi ó és a Duna Televízió kuratóriumában is így van. (Szalai Annamária: Elnökség!) Ezek azok a pontok (Molnár Róbert közbeszól.) , ahol az európai normák érvényesítését nem én, hanem az Európai Unió problematikusnak tartja. Ez a helyzet, amelyet az Európai Unió is és mi is problematikusnak tartunk, a Fidesz és a kormánykoalíció döntései nyomán alakult ki. Nem is titkolják, hiszen a miniszterelnök úr egy hajókiránduláson már másfél évvel ezelőtt, 1998 szeptemberében meghirdette a média úgynevezett kiegyensúlyozás át, vagyis kiegyensúlyozatlanítását, és ezt meg is valósították. Azok az intézkedések (Molnár Róbert közbeszól.) , azok a lépések, amelyeket tettek, ezt a kinyilvánított szándékot valósították meg. Stumpf miniszter úr soha nem is titkolta, hogy erre töreked nek. Mi az eredmény? Tisztelt Képviselőtársaim! Az eredmény igazán egyszerű és magáért beszél. Az eredmény az, hogy a kuratóriumokat a maguk képére alakították - ez a tárgy, mint ezt a Házszabály alapján voltam bátor jelezni: a törvényjavaslat indokoltságá ról és szükségességéről beszélek , és ennek nyomán alakultak ki olyan viszonyok, amikor a médiatörvény alapelvei nem érvényesülnek. A hatályos médiatörvényünk, amelyet négy és fél párti konszenzussal, az MDF és a Fidesz teljes támogatásával fogadtunk el 1 995ben, leszögezi, hogy "a műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetve ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában". Ezt mondja a médiatörvény. Mi a gyakorlat? Ha önök a közszolgálati televízió, mondjuk, A Hét című műsorát az előző két hétben megnézték, akkor azt látták, hogy ott annak előkészítése folyt, amit ezen a héten a pártingatlanok tárgyalásában a kormánytöbbség el akart érni. Tehát a közszolgá lati televízió műsorai
