Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VÍGH ILONA, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója:
1944 Az előterjesztő öt alapelvi szinten deklarálja a kiskorúak védelmét, és önálló címként, összefüggően szabályozza az erre vonatkozó rendelkezéseket. 1től 5ig terjedő kategóriákba sorolja, illetőleg me ghatározza az egyes kategóriák legfontosabb ismérveit és az azoknak megfelelő műsorszámok közzétételének módját és feltételeit. Az irányelvnek megfelelően rendelkezik kifejezetten arról, hogy az olyan műsor, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, erkölcsi és szellemi fejlődésének súlyosabb, kedvezőtlen befolyásolására, egyáltalán ne kerülhessen bemutatásra. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek szellemében a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztést az ifjúsági és sportbizottság megtá rgyalta, 12 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményét Juhász Gábor képviselő úr ismertetné. A képviselő úr távollétében kérdezem, hogy kívánjae valaki más ismertetni a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt. (Senki nem jelentkezik.) Nem. Így megadom a szót Vígh Ilona képviselő asszonynak, az európai in tegrációs ügyek bizottsága előadójának. Öné a szó, képviselő asszony. VÍGH ILONA , az európai integrációs ügyek bizottságának előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az európai integrációs ügyek bizottsága 2000. február 2ai ülésén tárgyalta a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítását. A bizottság 18 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett a törvénymódosítást általános vitára javasolta. A kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyaránt egyetértettek a törvénymódosítás szükségességével, és törekedtek a konszenzus kialakítására. Az expozéban már elhangzott a törvénymódosítás célja, amely a lehető legteljesebb mértékű harmonizáció megvalósítására irányul. A törvényjavaslat a médiatörvényne k azokra a rendelkezéseire terjed ki, amelyek a közösségi követelményekkel nem vagy nem teljesen állnak összhangban. A médiatörvény 1996ban történt megalkotásakor Magyarország az Európai Közösség vonatkozó jogszabályaival jelentős mértékben harmonizáló jo gszabályt alkotott. Ugyanakkor az Európai Bizottság már ekkor jelezte, hogy a törvény rendelkezései több ponton nem felelnek meg a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó egyes tagállami törvények, rendeletek és a közigazgatási rendelkezések összehangolás áról szóló irányelv rendelkezéseinek. A csatlakozási tárgyalások 1998ban történt megnyitásakor a kulturális, audiovizuális politika fejezetet az első fejezetek között tűzte napirendre az Európai Unió. Magyarország 1998 szeptemberében kormányhatározatban a dta át, illetőleg határozta meg tárgyalási álláspontját, amelyben az acquis átvételét a csatlakozás tényleges időpontjáig vállalta teljesíteni - reméljük, 2003. január 1jétől. A magyar fél derogációs igényt, úgynevezett átmeneti mentesség kérését nem jele zte a bizottság felé. A bizottság 1998 novemberében ismertette álláspontját, amelyben megállapította, hogy a hatályos médiaszabályozás nincs összhangban a közösségi szabályozással. A fejezet a mai napig nem került lezárásra. Az Unió az audiovizuális politi ka fejezetre vonatkozó tárgyalási álláspontjában kiemelte, hogy Magyarországnak a MédiaII. programhoz történő csatlakozása az acquis átvételében elért eredményeitől függ. Az 1992ben indult MédiaI. program keretében az EU öt év alatt mintegy 270 millió e urót osztott ki a pályázatok keretében. A MédiaI. filmek és televíziós műsorok előkészítéséhez és gyártásához adott vissza nem térítendő támogatást. A pénzek elosztását és a felhasználás ellenőrzését szakemberekből álló zsűri végezte. A zsűritagoknak nem volt könnyű dolguk, amikor arról kellett dönteniük, hogy melyik film számít európainak; hiába él és dolgozik az
