Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
1938 vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/1982. számon, a bi zottságok ajánlásait pedig T/1982/12., valamint 4. és 7. számokon kapták kézhez. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Várhegyi Attila politikai államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, aki a napirendi ajánlás értelmében húszperces időtartamban mo ndja el expozéját. Államtitkár úr, önt illeti a szó. VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Amikor az Országgyűlés 1996ban elfogadta a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt, az Európai Közösség vonatkozó jogszabályaival jelentős mértékben harmonizáló törvényt alkotott. Az Európai Bizottság azonban már a törvény hatálybalépésének évében, 1996ban jelezte, hogy a jogszabály rendelke zései több ponton nem felelnek meg a később 97/36os EKirányelvvel módosított, a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó egyes tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/552. EGKirányelvek rendelkezéseinek. A csatlakozási tárgyalások 1998ban történt megnyitását követően a "Kultúra és audiovizuális politika" címet viselő fejezet az elsők között került napirendre. A magyar kormány 1998 szeptemberében átadta a 2198/98as kormányhatározatban meghatározott állás pontját, amelyben az acquis - közösségi vívmányok - átvételét a csatlakozás tényleges időpontjáig vállalta teljesíteni, és ígéretet tett arra, hogy 1999 végéig benyújtja az önök előtt fekvő javaslatot, amely a teljes körű harmonizáció megvalósítását célozz a. Az Európai Unió Bizottsága 1998 novemberében ismertette álláspontját, amelyben megállapította, hogy a hatályos médiaszabályozás nincs összhangban a közösségi szabályozással, ezen túl kiemelte, hogy Magyarországnak a MédiaII. programhoz történő csatlako zása az acquis átvételében elért eredményeitől függ. Ebből az okból fakadóan hazánk mindeddig nem tudott csatlakozni a MédiaII. programhoz, és a jövőben induló Médiaplusz programhoz való sikeres csatlakozás előfeltétele is a jelen törvénymódosítás elfoga dása. Kívül maradásunk az audiovizuális területen indított közösségi támogatási programokból nemcsak a hazai audiovizuális ipart emiatt ért veszteség miatt különösen fájdalmas, hanem azért is, mert az Unió '96ban a MédiaI. program megnyitásakor a társult országok közül kizárólag Magyarország számára kezdeményezte a programnyitást. Mindezek a fejlemények nyilvánvalóvá teszik, hogy az audiovizuális terület jogharmonizációja végképp halaszthatatlanná vált. Ennek érdekében az önök előtt fekvő javaslat a rádió zásról és televíziózásról szóló '96. évi I. törvény több területén kíván módosításokat bevezetni. Melyek ezek a területek? 1. A tervezet a kiskorúak védelmének új, a védett érték jelentőségéhez méltó, szinte kimunkált szabályozását tartalmazza, amelytől jo ggal várhatjuk, hogy a jövőben hatékonyan tölti be azt az űrt, amelyet a hatályos szabályok nehéz érvényesíthetősége okoz e területen. A gyermekek védelmét szolgáló rendelkezések egységes rendszerét a javaslat egy új címben foglalja össze. E rendelkezések alapvetően három új elemet tartalmaznak. A tervezet a műsorszámok differenciált osztályozását vezeti be, amelynek szempontja az, hogy az adott műsorszám milyen mértékben jelenthet veszélyt a kiskorú nézőre. Ehhez az osztályozáshoz kötötten határozza meg a közzététel feltételeit, amelynek körében egyértelmű és számon kérhető jelzésrendszer alkalmazását követeli meg a műsorszolgáltatóktól. Továbbá lehetőséget biztosít a törvényben meghatározott osztályozási ismérvek további szabályozással történő részletes me ghatározására. Az így megalkotott normarendszer biztosítja, hogy a kiskorúaknak, illetve szüleiknek lehetőségük legyen előre tudomást szerezni a bemutatott műsorszámok esetleges káros hatásáról, és ennek ismeretében eldönteni azt, hogy a kérdéses műsorszám ot meg kívánjáke tekinteni. 2. A javaslat a törvény hatálya alá kívánja vonni a műsorszétosztást. Ez a tevékenység a jelenleg hatályos jogszabályok alapján távközlési tevékenységnek minősül, amely nem tartozik a
