Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BOGNÁR LÁSZLÓ (MIÉP):
1894 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Felszólalásra megadom a szót Bognár László képviselő úrnak, MIÉP. DR. BOGNÁR LÁSZLÓ (MIÉP) : Nagyon köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedve s Képviselőtársaim! Mondandóm három részből állna. Az elsőben én is egy kicsit természetjogi megközelítését adnám a MIÉP álláspontjának, utána pedig tolmács lennék, vagyis postás önök felé. Egyrészt a társadalmi szervezetek bizottsága elnökeként néhány sze rvezet pár mondatát ismertetném önöknek, valamit a püspökkari nyilatkozatból idéznék. Ember, vagy nem ember, erről van szó. A MIÉP a törvénytervezetet természetjogi szempontok szerint vizsgálva nem mondhat mást, mint hogy egyetlen intézménynek sincs felülb írálási joga a természet rendjével szemben. Erre egy érdekes példa a nürnbergi per, ott a bíróság kimondta, hogy nem a birodalom jogpozitivizmusát kell követni, hanem a természet törvényét. Sem természettudományos, sem filozófiai különbséget nem lehet kimu tatni egy kéthetes, két hónapos vagy egy nyolc hónapos magzatgyermeken, akármelyik Alkotmánybíróság is dönt ebben a kérdésben. Védelmére kell kelnünk a sokat támadott Semjén Zsolt államtitkár úr azon kijelentésé nek is, hogy itt csak akarati különbségtevés van, de a természettörvény megsértésében nincs különbség. Szeretnék egypár gondolatot a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége orvos munkacsoportjának véleményéből idézni, bár képviselőtársaim megkapták, megkapta a miniszterelnök úr is és a miniszter úr is. Hallgassanak meg belőle néhány mondatot: "A '92. évi törvény címe és az 1. §a a magzati élet védelméről szól, de a további paragrafusok leginkább a terhesség megszakításának lehetőségeivel foglalkoznak. Sajnos az új törvénytervezet sem ad fokozott biztosítékot a magzati élet védelmére, ezért változatlanul s zeretnénk, ha az új törvény betűje és szelleme a magzati élet védelmét kifejezettebben szolgálná. Az Alkotmánybíróság javaslata ellenére az új törvénytervezet sem tisztázza pontosan az anya súlyos válsághelyzetének fogalmát, illetve annak a fogalomnak a ta rtalmi elemeit." S még egy mondat: "Véleményünk szerint az új törvénytervezet alkalmat ad félretájékoztatásra, mert nem tesz különbséget a fogamzásgátlók és a megtermékenyített petesejt beágyazódását megakadályozó, korai abortuszt előidéző szerek és eszköz ök között." Most pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozatából idéznék: "A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia benne él a magyar társadalomban, ismeri az abortuszhoz vezető problémákat és a társadalom véleményét. Nem az egyének elítélésére, hanem az egész társadalom felelősségének felélesztésére szükségesnek látja összefoglalni a magzati élet védelmével kapcsolatos katolikus tanítást. Nyilatkozatunk szól a hívő emberekhez, de minden jó szándékú emberhez is, hiszen az egyik legnagyobb értékne k, az emberi életnek a védelméről van szó." "Az életnek az a teljessége, amelyre az ember hivatott, teljesen meghaladja földi létének határait, mert nem más, mint magának Istennek életében való részesedés az élet evangéliumában." - írja a második részben I I. János Pál pápa. (18.10) Az emberi élet tehát ajándék, amely kezdetétől a végéig szent. Minden egyes emberi élet egyedi, páratlan érték, amely az egyénen túl ajándék az emberi közösségnek is. Ez nem csupán hívő látásmód kérdése, hiszen minden ember szív ébe írva hordozza az erkölcsi jó és rossz legfőbb törvényeit, így az élet igenlését is. Ha egy társadalom tartósan elszakad ezektől az értékektől, önmagát ítéli pusztulásra. Ezért minden emberi lény élethez való elidegeníthetetlen jogát védenie kell a társ adalomnak és a törvényhozásnak.
