Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VINCZE LÁSZLÓ (FKGP):
1832 áramszolgáltató kistérségi körzetközpontjait felszámolták, megszüntették. Ennélfogva olyan visszás helyzet adódot t, hogy például a más városokból érkező szerelőpárok az utcanévtáblákat nézegették, hogy vajon hol is szakadt le az a vezeték, az az utca hol található az adott településen. Ebből aztán nagyon komoly gondok és problémák következtek. Elég, ha például az ára mkimaradás kérdésében a mezőgazdasági termelőberendezéseknél a fóliás kultúrára gondolunk, vagy egy baromfitelepre télvíz idején. Bizony nem mindegy, hány óra hosszát van áramszünet az adott termesztőberendezés körzetében. Bizony ezek a mutatószámok, az úg ynevezett fogyasztói indexszámok nemhogy javultak volna, hanem homlokegyenest zuhanórepülést vettek és igazából az elégedetlenségi index fokozódott nagymértékben. Az is előfordul manapság sok esetben, hogy túlszámláznak ezek az áramszolgáltatók. Magyarán m ondva, a fogyasztó, a kisfogyasztó, de a nagyfogyasztó pénzét is megkárosítják. De inkább a lakosság pénzére gondolok, hiszen ők kevésbé tudják ezt a helyzetet korrigálni, mivel nem tudnak fogyasztói reklamációval, hiszen a körzetközpont megszűnt, elutazni 50 kilométert, mondjuk, Dócból Félegyházára, holott eddig szervesen Szegedhez tartoztak. Tehát őskáosz uralkodik. Tulajdonképpen úgy történt a privatizációs helyzet '95ben, hogy ezt nem követte, két év múlva sem, egyfajta törvényes lehetőség, egyfajta tö rvényes korrekció dolga. Talán úgy néz ki, hogy most mégiscsak jobban állunk, hiszen két évvel a kormányváltás után törvényt fogunk hozni. Hogy milyet? Reméljük, hogy minél jobbat. Visszatérve az eredeti gondolatomhoz: bizony, nagynagy kuszaság adódik ebb ől. Hasonló probléma van vidéken a gazdátlanná vált vezetékrendszerek ügyében. Ezeket a vezetékeket annak idején jó szándékból, kalákában, szövetkezeti segítséggel vagy bármilyen közösség segítségével építették meg. Bizony, erre sem tért ki az előző kormán y olyan vonatkozásban, hogy a privatizőr felvállalta volna az erre vonatkozó kötelezettséget - nem vállalta fel, hanem az önkormányzatok nyakába dobta, a vidéken élő tanyasi lakosok nyakába dobta ezt a gondot. Valósággal másodosztályú állampolgárrá degradá lta a tanyán élőket, akiknek alapvetően fontos a mezőgazdasági és egyéb termeléshez és ugyanúgy az életvitelükhöz is a villamos energia, mint bárkinek, aki városban él, kis- vagy nagyvárosban, esetleg falun. Az üzemzavarok helyreállításának ideje véleménye m szerint - ez a lakosságra vonatkozik - nagyon tág határidő, hiszen 24 órát írnak, illetve mondanak ki ezek, 24 óra alatti helyreállítást sugalmaznak. Ez azért igen hosszú idő, ezen a helyzeten nyilván most változtatni kell. A túlszámlázás dolgában nem tu dom, hogy milyen megoldást lehetne kitalálni. Mindenesetre nagyon rugalmas helyzetet kell majd beépíteni a javaslatok közé. A fogyasztóvédelmet eddig a Magyar Energia Hivatal volt hivatott biztosítani. Talán a hatáskörével lehetett a baj, hiszen tartok től e, hogy precedens értékű az 50 milliós bírság, amely az országban egyedüli; bírságként történt meg ennek a behajtása, egy fogyasztói reklamációból adódott helyzet megoldása tekintetében, még végre sincs hajtva. Előfordulhat, hogy ez az 50 milliós bírság eg y több milliárdos haszonnal dolgozó szolgáltató esetében jelképesnek tekinthető, főleg ha ezt még nem is lehetett bíróságilag behajtani. A törvénytervezetben kötbérről és egyebekről esik szó, helyesen. Nem a bírságnak, a kötbérnek és egyebeknek vagyok a hí ve, de híve vagyok annak, hogy ezeket a helyzeteket minél gyorsabban meg kell hogy oldja, és a különböző módosításokkal együtt kell kezelje ez a törvényjavaslat. Az ár témájában, az árképzés tekintetében mindenképpen a fokozatosság elvének a híve vagyok. A lakossági kisfogyasztók vonatkozásában mindenképpen lényegesnek tartom a kezelhetőséget, a szociális helyzet humánus kezelését. Ehhez megfelelő technikai dolgokat és helyzetet kell teremteni. Az alternatív energiákkal kapcsolatban már elhangzottak javasla tok. Át kellene gondolni még tulajdonképpen a vízi erőművek építésének a lehetőségét. Nem a gigantomániára gondolok, de a vízszabályozottság kérdése gyakorlatilag állami érdek is lesz az árvíz kapcsán. Ezt a szabályozottságot még egyfajta kisebb energiater meléshez is hozzá tudjuk rendelni. Tudom, hogy az
