Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KARL IMRE (MSZP):
1826 következménye az volt, hogy nem egy technológiai váltás hatására vagy követelményeképpen hozták ezt létre, hanem az adósság csökkentésére. Átgondolatlan, rossz, hibás és korrupcióval telített privatizáció volt. Akkor ezt miért kell folytatni? Miért nem vetik föl egyszer már azt a kérdést, hogy igen kérem, itt meghúzunk egy határvonalat, ezt az örökséget nem visszük, nem görgetjük, nem cipeljük tovább, és ha rossz volt a privatizáció, és ha az nemzetellenes volt - mert a kormányzatnak kötelessége a nemzet érdekét védeni, és nem kozmopolita módjára idegen érdekeket kiszolgálni , akkor vizsgálják felül a privatizációt, ha szükséges, akkor a szerződéseket fel kell bontani, és vissza kell állítani az eredeti tulajdoni helyzetet! Tehát ezt el lehetett volna végezni. Ezzel szem ben tovább zajlik a privatizáció, sőt, ahogy a törvény 31. §a kimondja: lehetővé teszik, hogy bárki, aki kereskedelmi joggal vagy jogosítvánnyal rendelkezik, egyedi engedélyek alapján bekapcsolódjon a villamosenergiaexport és import külkereskedelmi tevé kenységébe is. Ezt az engedélyezési eljárást a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe utalják, ahol közismert, hogy a korábbi engedélyezési főosztályból lett engedélyezési hivatal számtalan sok visszaélést követett el, a korrupció melegágya lesz - erről korább an én már interpelláltam is , most újból átadni, tehát kecskére bízni a káposztát, és tovább görgetni ezeket a folyamatokat, ez bizony, nagyon súlyos következménnyel, és természetesen veszteséggel, a további visszaélések felfokozott előretörésével jár egy ütt. (12.50) Ha tehát áttekintjük ezt az egész törvényjavaslatot, akkor látjuk, hogy valójában a legnagyobb károsult a magyar családok többsége, különösen a kisfogyasztók, s a további áremelést a magyar háztartás, a magyar család egyszerűen nem tudja megfi nanszírozni. Szembe kell ezzel nézni! Az nem megoldás, hogy valami segéllyel vagy szociális árképzéssel a helyzetüket segítjük, hiszen tudjuk, hogy az ilyen segélyek mindig rövid életűek. Ezt már egyszer a kádári időszakban is lejátszották. Tehát itt egy t isztességes árszerkezetet kell kialakítani, és a kormányzati felelősség alól nem lehet kivonni az energiaszektort, tehát az ipart, az elosztó és szolgáltató műveket. Tehát ahogy ez Európában is jellemző, ennek az ellátásnak a garanciája továbbra is állami és kormányzati feladat, és a megfelelő, megélhetést is biztosító árszínvonal kialakítása és ellenőrzése szintén kormányzati feladat. Ha ma az átlagkereseteket nézzük, akkor a villamos energiára költött arány 1520 százalék között van. Jóval magasabb jövede lem mellett ez NyugatEurópában 35 százalék között mozog, de ha a kapcsolódó szolgáltatásokra történő hatást, árhatást is áttekintjük, például a távhőszolgáltatást és egyéb szolgáltatásokat, vagy azt mondjuk, ami a közelmúltban játszódott le, hogy nő a vi llamos energia ára, tehát nő a kenyér ára, mert a pékek drágábban jutnak a villamos energiához, akkor bizony ennek az aránya egy alacsony jövedelem mellett elérheti a 3035 százalékot is. Márpedig ilyen tehernövekedést nem visel el nemcsak a kis jövedelmű, hanem a közepes vagy magasabb jövedelemmel rendelkező család sem. Ez egy akkora ugrás, amely az életminőséget jelentős mértékben csökkenti. Egy mondatot, ha megenged az elnök úr: ezért kérjük ennek a törvénynek a sürgős visszavonását, és egy tisztességes magyar nemzeti energiapolitika kidolgozása kerüljön újból a parlament elé megvitatásra. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Karl Imre képviselő úrnak, MSZP. DR. KARL IMRE (MSZP) : Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tíz perc van arra, hogy itt a mai napon a hozzászólók kifejtsék a véleményüket. Én úgy gondolom, hogy ez a törvény egy olyan fontos törvény, amihez szakmai érveket és véleményeket elmondani nagyon nehéz tíz percb en. Persze azt is
