Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1808 idézőjelben , hogy lyukas ez a törvény, h iszen nagyon lényeges kérdéseket olyan rendeletekben kíván majd szabályozni, amelyeket egyelőre nem ismerünk. Az Országgyűlés 1993ban határozottal hagyta jóvá "A magyar energiapolitika" című dokumentumot, amely ma is érvényben van. A határozat szerint a k ormánynak kétévente kell ennek a teljesüléséről beszámolni. 1995ben a beszámoló elkészült, de a parlament nem tárgyalta; '97ben nem került benyújtásra; a '99es beszámoló gazdasági bizottsági szinten került tárgyalásra, illetve tárgyalása még most folyik . Az 1993as dokumentumban meghatározott energiapolitikai feladatok, célok és megoldások aktualizálására természetesen szükség lenne, de most nem erről van szó, most a kapcsolódó privatizációs és ágazati energiatörvények aktuálpolitikai módosításának lehet ünk tanúi. A parlament az 1995ös energiaprivatizációs vitanap óta nem foglalkozott összefüggéseiben az energiapolitikával, pedig ez annál is inkább fontos lenne, mert a kormány tavaly augusztus 6án ezt a dokumentumot "A magyar energiapolitika alapjai, az energiapolitika üzleti modellje" címmel jóváhagyta, elfogadta, ezáltal új energiapolitikai alapelveket fogadott el. De mivel ezt nem terjesztette a parlament elé, megítélésünk szerint ennek érvényessége is megkérdőjelezhető. Ebben a dokumentumban egy szél sőségesen liberális energiapolitika került rögzítésre, amely alapjaiban tér el az 1993as, a parlament által elfogadott és ma is érvényes energiapolitikától. A legfontosabb kérdésekben sem határozza meg az állami szerepvállalás szükséges mértékét, középpon tjában nem a közjó szolgálata, a lakosságnak az érdeke áll, sokkal inkább az országot kiszolgáltatott helyzetbe taszító, félideologikus elveknek való megfelelés, mint például piacnyitás, liberalizáció, monopóliumok felszámolása - szinte demagóg módon ismét lődnek ezek a fogalmak , és úgy tűnik, hogy a piaci versenytől várja minden megoldatlan kérdésnek a megoldását. (11.10) A kormány az energiapolitikát a parlament szintjéről formálisan is a kormánypolitika szintjére igyekszik leszállítani, amit nemcsak az mutat, hogy ezt a dokumentumot a kormány határozattal fogadta el, de az annak végrehajtásáról szóló éves beszámolót is a kormány részére kell előterjeszteni. Most tehát ennek a törvénynek a beterjesztésével a villamosenergiaipar teljes liberalizálását sza kmai törvény köntösében tulajdonképpen utólag kívánja a kormány törvényesíteni. A villamosenergiaipar helyzetét ha röviden át akarjuk tekinteni, akkor talán nem mennék vissza az államtitkár úr által kifejtett nagyobb ívű energetikai, elektrotechnikai, kul túrtörténeti áttekintéshez, számunkra egy lényeges év és dátum van: 1995, a privatizáció éve, aminek következtében a hazai villamosenergiaipar nagyobbik része külföldi tulajdonba került, miközben az állami tulajdonú monopóliumok lebontásra kerültek, külfö ldi tulajdonú magánmonopóliumok jöttek létre. A Paksi Atomerőmű és a Vértesi Erőmű kivételével az erőművek többségi külföldi tulajdonba kerültek. A villamos átviteli hálózat 120 kVos része a magántulajdonú regionális áramszolgáltatók, a 220, 400 és 750 kVos rész az MVM Rt. tulajdonában van. Az Országos Villamos Teherelosztó ma még az MVM tulajdona, de az áramszolgáltató társaság privatizálása következtében a villamos piac teljes mértékben külföldi monopóliumok kezébe került. A privatizáció következtében t ehát tulajdoni oldalról determinált egyenlőtlen versenyfeltételek alakultak ki, a külföldi tulajdonosok behozhatatlan pozícióelőnyökhöz jutottak. A törvénytervezet ezeket megváltoztathatatlan tényként kezeli, és ebben az egyenlőtlen helyzetben akarja a pia c teljes liberalizálását megvalósítani. Így aztán a tervezett gyors liberalizáció, illetve annak elsietett törvényi szabályozása ezt az egyenlőtlen piaci helyzetet a nemzeti érdekek hátrányára konzerválná. A magyar villamosenergiarendszer sajátossága az i s, hogy nem rendelkezik többletkapacitásokkal, s nem is várható, hogy a jelenlegi piaci szereplők saját kockázatukra
