Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SCHALKHAMMER ANTAL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1796 is, az az elgondolás, hogy az importtal való versenyeztetés jelentős előnyöket takar, és árcsökkentő hatású is lehet. Megjegyezni kívánom, hogy a magyar villamosenergiar endszer importhálózati kapacitásai korlátosak. Nem éri el a 2000 megawattnyi teljesítményt az importálható villamosenergia nagysága, és az ebből közcélú felhasználásra lekötött villamosenergiamennyiség jelentős hányada miatt a versenycélú importkapacitás 600800 megawattnál nagyobb nem lehet. Ez a mennyiség nem éri el a hazai villamosenergiaigények 10 százalékát, így jelentős befolyással az árra és a versenyre sem lehet. Azonnal felvetődik a kérdés abban is, hogy az ezentúl saját beruházásban megépített h álózatokhoz milyen a hozzáférhetőség, egyáltalán használhatóe mások számára a privát befektetésben épített hálózatok sora, amely szükséges. Az import villamos energia szabályozásában meg kellene fontolni azokat a feladatokat és szempontokat is, hogy meddi g lehet számolni az olcsó keleti importokkal, és az EUcsatlakozás után ezek a kapacitások hogyan vehetők számításba a hazai villamosenergiaellátásban. Fontosnak tartom, hogy a törvény ismerje el az energetika és környezetvédelem előnyeit a kapcsolt hő- é s villamosenergiatermelés területén. Erre az Európai Unió direktívát adott ki, mely határozott állásfoglalást fogalmaz meg a tagországok számára. A törvénytervezet szerint nem zárható ki az a veszély, hogy a hővel kapcsoltan termelt villamos energia verse nypiaci árúvá válik a liberalizált villamosenergiapiacon, melynek következtében a távhőszolgáltató erőművekkel ellátott városok, olykor esetleg gazdasági megfontolásokból is, fűtés nélkül maradhatnak. E kérdés megoldását a törvény a gazdasági miniszter ha táskörébe utalja. Véleményünk szerint a rendeleti szintre leszállított szabályozás nem elégséges e kérdés rendezéséhez. (10.10) Határozottan javasoljuk, hogy a törvénybe kerüljön bele a hosszú távú villamosáramszerződés definiálása, valamint a befagyott k öltségek pontos szabályozása. A törvény bevezetésének 16. pontja az 1999. VIII. 18. előtt érvényben lévő áramvásárlási szerződésekhez köti a közüzemi ellátási kötelezettségeket. Határozottan fel szeretném hívni a figyelmet arra is, hogy ezt a dátumot a tör vényből célszerű lenne kivenni, mert amennyiben nem kerülnek meghosszabbításra a kormányhatározattal is előírt hőszolgáltatást is ellátó szénbázisú villamos erőművek villanyáramvásárlási szerződései, abban az esetben Ajkán, Inotán, Oroszlányon, Tatabányán , Pécsett, Kazincbarcikán, Tiszapalkonyán közel 100 ezer lakás távhőellátás nélkül maradhat 2001 után. Ugyanígy veszélyezteti a Dunamenti, a tiszai és a mátrai részvénytársaságoknál megkötött modernizációk, retrofitok hosszú távú villanyáramvásárlási sze rződéseit, illetve megvalósítását. A retrofitok területén ez több mint 2000 megawattnyi kapacitást, rövid távon pedig, 2004ig a szénbázisú erőműveknél közel 1000 megawattnyi kapacitást tesz lehetetlenné. Ezen termelőkapacitások pótlása... - amennyiben a j elenlegi külföldi tulajdonok és befektetők visszavonulnak a szándékukkal, megvalósíthatatlannak látszik ezen erőművek pótlása. A törvénynek ezt a kérdéskört is világosan tisztáznia kellene. Végezetül javaslom, hogy a törvény megfelelő fejezeteibe kerüljön beépítésre az az elvi lehetőség, hogy amennyiben rendkívüli nemzetgazdasági és társadalmi érdekek indokolják, a kormány döntése alapján e törvénytől el lehet térni. Természetesen ennek a megfelelő jogi szabályozását is rendezni kell. Utalok itt, bár a törv ény nem a legkisebb költség elve alapjára szolgál, de az elismerő költségek, a különböző régiópolitikai, területpolitikai, foglalkoztatáspolitikai, ellátásbiztonsági okok miatt történő nemzetgazdasági prioritásokra... - ezekre a törvény nem ad lehetőséget . (Sic!) Összefoglalva a törvényről alkotott általános véleményt: úgy gondolom, hogy a fenti felvetett problémák alapján már világossá válik, hogy frakciónk miért javasolta az általános vitára való alkalmatlanságot. Ismételten felhívjuk a figyelmet a törvé ny jelentős jobbítására, melyre a részletes vita esetleg alkalmat adhat, még akkor is, ha bizonyos mértékben csúszik a törvény hatálybalépése.
