Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
1774 háztartások, a magyar vállalkozók befizetéseiből tevődik össz e , akkor még inkább jogos kérdés, hogy el kell végezni ezt a pénzügyi nagytakarítást. Hiszen ennek a több száz milliárd forintnak az egyik fő forrása az, hogy a Magyar Nemzeti Bank sorozatosan veszteséges pénzügyi tranzakciókat folytatott és folytat le. Ezt a Magyar Nemzeti Bankot, amely köztulajdon, tehát nem magántulajdon, amely felett a végső ellenőrzést a parlament gyakorolja, és a pénzügyminiszter tulajdonosként jelenik meg, egyszerűen nem lehet ellenőrizni. Jóllehet, a miniszterelnöknek jogában álln a felkérni a pénzügyminisztert arra - hiszen az Állami Számvevőszékről szóló törvény is megengedi , hogy végezzen el egy Állami Számvevőszék általi teljes átvilágítást, és nézze át, hogy melyek ezek a pénzügyi veszteséget okozó tranzakciók, amely vesztesé geket a magyar költségvetés fizeti meg. Csak kiemelek néhányat: a rossz valutaárfolyampolitika ide tartozik, amely jelentős veszteséget okozott, de ide tartoznak a veszteségesen eladott ezüstkészletek, a kamatfelárral rosszul kihelyezett kötvények, amelye k óriási adósságot eredményeztek, és ide tartozik a CW Bank ügye, amelynek vizsgálata még most is zajlik. Nem lehet tudni, hogy a 85 milliárd vagy 150 milliárd forint között hol lesz majd az a veszteség, amelyet természetesen a költségvetésből meg kell fin anszírozni. A legsúlyosabb veszteség hatásaként jelenik meg az 1997ben a költségvetésbe beépített 2150 milliárd forintos olyan adósságcsere, amely nullkamatozású forintadósság átváltása lett piaci kamatozású devizaadóssággá, és ennek hatására 500 milliárd forint feletti kamatkifizetés történt, és több mint 1000 milliárd forint törlesztés, amely 1500 milliárd forintból rendbe lehetne hozni a teljes árvízvédelmet, közel 1 millió munkahelyet lehetne teremteni, és a költségvetési veszteséget életminőséget javí tó intézkedések finanszírozásával lehetne átalakítani. 1999ben 500 milliárd forint hitelt vettek fel azért, hogy ezt az adósságot törleszteni lehessen - a Magyar Nemzeti Bank okozta veszteségeket , és ez újabb forráskivonást jelentett a költségvetésből, ami az adósságunkat is növelte. Ha ezt a veszteséget nem a magyar költségvetés finanszírozná meg, és ezt most azonnali hatállyal abból kivonnák, akkor már 2000ben legalább 133 milliárd forint kamat, 400 milliárd forint törlesztés maradhatna arra, hogy ebb ől a piszkos pénzből (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , tisztázatlan pénzből rendezzék az árvízvédelmet, és rendezzenek más, életminőséget javító kiadásokat. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A felszólalá sra Varga Mihály államtitkár úr kíván reagálni. Megadom a szót. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A Magyar Nemzeti Bank éves beszámolóját a 18/1997. számú kormányrendelet; a Magyar Nemzeti Bank és a költségvetés viszonyát, a két intézmény közötti elszámolásokat a parlament által elfogadott 1991. évi LX. számú, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, valamint a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény szabályozza. Ezek a törvények az elmúlt évben módosításra kerültek. A Magyar Nemzeti Bank eddigi tárgyévi eredményének az MNB közgyűlése által meghatározott hányadát osztalékként fizette be a költségvetésnek. A központi költségvetés pedig a felmer ült veszteséget a Magyar Nemzeti Banknak megfizette. A rendelet és a törvény módosítása ezen annyiban változtatott, hogy az osztalékfizetés kiegyenlítettebbé és kalkulálhatóbbá vált, az osztaléknak az elmúlt évek nemzeti banki eredményének átlagolásával tö rténő meghatározása következtében, 1999ben pedig az MNB költségvetési osztalékelőlegének befizetése az elszámolási változások következtében nőtt. (21.40) Az elmúlt években az MNB jelentős nettó pénzforgalmi befizetést teljesített a költségvetésnek: 1998b an 41,9, 1999ben pedig 20,5 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Banknál természetesen adódtak az elmúlt években olyan költségtényezők, amelyek az eredményt, így a költségvetési
