Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - A júniusi, júliusi rendkívüli esőzés és vihar miatti védekezési és kárelhárítási intézkedésekről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZABÓ LUKÁCS (független):
1762 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1886. számú beszámolót, amely a tavaly júniusijúliusi rendkívüli esőzés és vihar miatti védekezési, kárelhárítási intézkedésekről szól, jómagam nemcsak általános vit ára alkalmasnak, hanem elfogadásra is javaslom. A pénzügyi elszámolások valóban forintról forintra magukba foglalják mindazt, ami ezekben a nagyon nehéz napokban, nagyon nehéz időszakban, a kárelhárítás ideje alatt történt. Jómagam szeretném külön köszönet emet kifejezni a kormánynak és az illetékeseknek a gyors intézkedés miatt. Hajdúsági képviselőként Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény képviselőjeként elmondhatom, a nagy árvizekből nem igazán vesszük ki a ránk eső részt, a nagy árvizekből nem kapunk. Viszont nagyon nagy problémánk van a belvízzel, amelyet jómagam nagyon sokszor úgy jellemzek, hogy sokkal rosszabb, mint az árvíz. Az árvíz jön, lefolyik, számíthatunk rá tavasszal, és valamilyen formában a gátakkal és az intézkedésekkel tudjuk is kezelni. A belvíz viszont alattomos, mindig jelen van, felkúszik a falon, beleissza magát a padlózatba, a falakba, a téglákba, szétrohasztja az egész épületet és a benne lakó emberek lelkét. (20.40) A tavaly júniusjúliusi rendkívüli esőzés a hajdúsági területeken a belvizekre még jobban rátetőzött, és megsokszorozta a belvízproblémák súlyát. Az itteni önkormányzatok nagyon nehezen tudtak volna megoldást találni a kormány hathatós intézkedései nélkül, amelyeket - még egyszer mondom - nagyon gyorsan tettek. A személ yi tulajdonú károk elhárításában is nagyon fontos volt ez, hiszen percről percre csörögtek a telefonok, az állandó védelmi bizottság működött, viszont csak akkor tudtunk és a helyi önkormányzat csak akkor tudott segítséget nyújtani, ha valóban ott voltak a segítő források. Még egy dolgot szeretnék kiemelni. Azok az önkormányzati utak, épületek, ingatlanok, amelyek megrongálódtak, tisztelt képviselőtársaim, már évek óta várták már a felújítást. Azok az utak, amelyek most még jobban megrongálódtak, már évek ó ta érettek voltak erre, csakúgy, mint az ingatlanok és felépítmények. Ezek a felújítások egyegy település, egyegy közösség életében nagyon fontosak voltak. Végezetül még annyit szeretnék mondani, hogy a beszámolót jónak ítélem, és pontról pontra nagyon p ontos elszámolás ez. Azért gondolom, hogy fontos erről beszélni, mert ha a jelenlegi árvízzel kapcsolatban gondolkodunk, amikor 38 milliárd forintot akarunk elkölteni kárenyhítésre, akkor valóban oda kell figyelnünk minden pénzre. Ez a beszámoló valóban jó , és arra kérem az illetékeseket, hogy a most folyó kárelhárítási folyamatok kapcsán erre a 38 milliárd forintra is nagyon figyeljenek oda, mert itt nagyon nagy csúsztatások, úsztatások és vizezések lehetnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Szabó Lukács független képviselő úrnak. SZABÓ LUKÁCS (független) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szükséges és helyes volt a kormány olyan nagy mértékű támogatása, amit a megfelelő időben és megfelelő gyorsa sággal bocsátott a kárt szenvedettek rendelkezésére. Ez már több alkalommal elhangzott az előttem szólók részéről. Nem is ezért kértem szót, hanem alapvetően azért, hogy felhívjam a figyelmet annak a szükségességére, ha nem akarunk a jövőben is - sőt a jöv ő már itt van ebben a pillanatban is - hasonló helyzet elé nézni, akkor mit kell tennie a kormánynak és a parlamentnek. A belvízhelyzet megoldására, valamint a belvízhelyzet súlyosságára és alattomosságára nagyon helyesen világított rá az előttem szóló Lév ai Tibor képviselőtársam. De hogy hogyan lehet elkerülni a belvíz kialakulását, és főleg milyen forrásból lehet finanszírozni a megszüntetését, arra szeretnék rávilágítani. A jelenlegi rendszer - amit természetesen nem most, hanem évtizedekkel korábban az akkori helyzetre találtak ki - mára tarthatatlanná vált, mert a belvíz elleni védekezésnek a külterületeken alapvetően a földtulajdonos lenne a gazdája, az ő zsebéből kellene ezt finanszírozni a vízi
