Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Kapronczi Mihály (MIÉP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "A kabai gazdák unokái is fizetni fognak a szövetkezeteknek?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - KAPRONCZI MIHÁLY (MIÉP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
1683 mint bárki más Magyarországon. Az út pedig fontos azért, mert mind enki tudja itt, hogy térségfejlesztési szempontból milyen nagy jelentőségű egy autópálya megléte. Látva a kormány törekvését fogadjuk el a választ, kérve a tárgyaló feleket arra, hogy mihamarabb egyezzenek ki. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz pad soraiból.) Kapronczi Mihály (MIÉP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "A kabai gazdák unokái is fizetni fognak a szövetkezeteknek?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Kapronczi Mihály , a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: "A kabai gazdák unokái is fizetni fognak a szövetkezeteknek?" címmel. Kapronczi Mihály képviselő urat illeti a szó. KAPRONCZI MIHÁ LY (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! A kabai Vörös Csillag Mezőgazdasági Szövetkezet 1990. április végén az utolsó pillanatban adásvételi szerződéssel kiárusította földjeit. A hatoldalas szerződésben olyan kötelezettségeit és terheit sorolja fe l a vevőnek, mely biztosította, hogy az elkövetkező hat évben lényegében semmi köze sem volt földjéhez. A vevőre egyértelműen hátrányos szerződések tartalmazták tehát a polgári törvénykönyv 367. §ában előírt, az eladó akarata szerinti hátrányokat, terheke t és a vételárat, de szó sincs az állami támogatással elvégzett melioráció ellenértékének külön megfizettetéséről, tehát azt a vételárba beleszámította az eladó. A földeket ezután hosszú évekig használta a szövetkezet vezetőiből alakult Kabai Agrárvállalko zók Szövetkezete, mely nem is jogutódja a földeket eladó Vörös Csillag Szövetkezetnek, és semmit sem tett a talajjavítási munka hatékonyságának fenntartása érdekében. Ennek eredményeként már 1999 októberében azzal az indokkal bontja fel szerződéseit, hogy az egykor meliorált földön gazdaságosan termelni nem lehet, a földterület jelentős része terméketlen. Megállapíthatjuk tehát, hogy a károkozó követel a károsulttól. Mikor Kabai Agrárvállalkozók Szövetkezete néven kiváltak azok, akik a földet eladták a gazd áknak, magukkal vitték mintegy üzletrésztőkeerőként a gazdáknak már régen eladott, nagyrészt állami támogatásból végzett melioráció értékét is, ezt azonnal követelni is kezdték tőlük. Először a kabai földkiadó bizottság hozott határozatot, jellemzően az 1 997. évben a visszafizetésről, amit a HajdúBihar Megyei Földművelési Hivatal megsemmisített, majd ezt a határozatot semmisítette meg másodfokon az FVM Fővárosi és Pest Megyei Földművelési Hivatala 1998. június 25ei határozatában határidőmulasztás miatt, ezzel jogerőre emelve a törvénysértő helyzetet. A hivatalt nem zavarta az sem, az adásvételi szerződésben foglaltakon kívül, hogy 1994. január 1jén hatályba lépett a 182/1993. számú kormányrendelet, melynek 30. §ának 9. pontja megszüntette az ilyen címe n való követelések lehetőségét. (14.50) Kérdésem: remélhetike az elkeseredett kabai gazdák a tisztelt miniszter úr azonnali közbelépését a törvénysértések megszüntetésére? Várom válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpelláci óra dr. Torgyán József miniszter úr válaszol. DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter :
