Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Kristyánné Aknai Erzsébet (MSZP) - az oktatási miniszterhez - "Miért hagytuk, hogy így legyen?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János): - KRISTYÁNNÉ AKNAI ERZSÉBET (MSZP):
1678 Elné zést kérek, akkor a továbbiakban a kérdésemet teszem fel: 2002ig mit kíván tenni a tárca a pedagógusok és a közoktatásban dolgozók helyzetének javításáért? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Pá linkás József államtitkár úr válaszol. DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az interpellációja bevezetésében elmondott minősítésekre, illetve értékelésre majd mé g visszatérek; mivel írásban is megkaptam a kérdéseit, így a kérdéseire válaszolok. 2002ig az oktatási tárca kidolgozott egy programot, hogy hogyan, milyen ütemben kívánjuk a pedagógusok fizetését emelni. A kérdésében feltett életminőségjavításban - felt eszem, ezt akarta kérdezni a képviselő asszony - kidolgoztunk egy programot, amely révén, úgy gondolom, néhány éven belül elérjük azt, hogy a pedagógusok átlagkeresete az átlagbérek 120125 százaléka legyen. A képviselő asszony azt is megkérdezi, hogy ezze l a javaslattal érdemben foglalkozike a pénzügyi tárca. Igen, érdemben foglalkozik vele, a költségvetés tárgyalásakor a részletekre is kitérünk. Azt is kérdezi a képviselő asszony, hogy a bérek felzárkóztatásának a létszámleépítés, illetve az óraszámnöve kedése az ára. Semmiképpen nem az. A létszámcsökkenés, ami bekövetkezik a pedagógus szakmában, az iskolákban, az sajnos annak a negatív tendenciának a következménye, hogy a gyerekek száma jelentősen csökken. Tehát itt szó sincs árról, arról van szó, hogy a pedagógusok létszáma az elkövetkezendő években valóban csökkenni fog. Természetesen az iskolákban dolgozó nem pedagógusok státusa nem pedagógus - nagyon nehéz lenne ezt egy szóval másképp meghatározni, feltehetően ezért használja a köznyelv is ezt a nega tív megnevezést: nem pedagógus , jelenleg közalkalmazottak, és amíg a közalkalmazotti törvény meg nem változik, addig közalkalmazottak maradnak. Az ő jövedelmük, bérük az idén 8,25 százalékkal növekszik, ahogyan növekszik a közalkalmazotti bértábla, plusz 1,05tel, azaz 5 százalékkal növekszik a bérük, mert bevezettünk egy 1,05ös, azaz 5 százalékos bérszorzót. Azt is tudja a képviselő asszony, hogy bevezettünk egy 1,19es bérszorzót a pedagógusoknál. Ennek következtében 1999ben mintegy 21 százalékkal növ ekedett a pedagógusok átlagkeresete. 21 százalékkal, képviselő asszony! Erre nem mondhatja azt, hogy semmit nem tett az oktatási tárca, semmit nem tett ez a kormány a pedagógusok helyzetének javítása érdekében, miközben - emlékeztetem képviselő asszonyt - 1992 és 1998 között reálértékben 16 százalékkal csökkent a pedagógusok keresete. Végül szeretném felhívni a képviselő asszony figyelmét arra, hogy szintén az interpellációja bevezető részében azt mondja, hogy elmaradt a közoktatási reform. Nem maradt el; e lindult a Comeniusprogram, elkészültek a kerettantervek, megduplázódott a Sulinethálózatba bekapcsolódók száma, elindult az Arany János tehetséggondozó program. Úgy képzelem, hogy a közoktatásban egy jelentős átalakítás folyik, amelynek eredménye a közok tatás minőségének javítása lesz. (Az elnök csenget.) Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem a képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ. KRISTYÁNNÉ AKNAI ERZSÉBET (MSZP) : Tisztelettel köszönö m az államtitkár úr válaszát, de sajnos nem tudom elfogadni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jaj!) 1992 és 1998 között valóban csökkent a pedagógusok reálbére, én is ismerem a statisztikákat, de akkor a gazdaság helyzete is más volt. Önök 1998ban azt mond ták, hogy a világ legdinamikusabb gazdaságát örökölték és vették át.
