Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - KISS PÉTER (MSZP):
1626 A bekiabálásokat mellőzzék, ké pviselőtársak! Tessék, képviselő úr! KISS PÉTER (MSZP) : Köszönöm szépen. Az ottani bérek háromötszörösen haladják meg a magyarországiakat, miközben az árak másfélkétszeresek az Unióban. Az Európai Szociális Charta - mely többségének teljesítése uniós fel vételünknek a feltétele is , 4. cikkelyében a dolgozók tisztességes díjazását írja elő. Magyarország kormánya még nem vállalta e jog biztosítását. Tisztelt Ház! A jelenlegi hazai bérek nincsenek arányban a munkára fordított erőfeszítésekkel és a munkaerő minőségével sem. Ráadásul az utóbbi időben a növekvő gazdaság többletéből nem azok kaptak, akik elviselték a megszigorításokat, így a lakosság nagy többsége és a felső 10 százalék között ugrásszerűen nőttek a jövedelemkülönbségek. A polgári kormány első má sfél éve alatt 1,5 százalékponttal nőtt, több mint nyolcszorossá vált a különbség a legalsó és a legfelső 10 százalék között. Míg az alsó 10 százalék átlagos keresete 26 477 forint/hó, addig a legfelső 10 százalékhoz tartozók átlagkeresete 238 956 forint h avonta. Látható, hogy az így kialakult társadalmi feszültségeket ma már szociálpolitikával nem lehet megoldani. A lakosság többségének érdekében tehát tudatos irányváltásra van szükség a hazai bérpolitikában. Az MSZPnek az a meggyőződése, hogy az ország m odernizációja, a nyugateurópai országok utolérése csak akkor lehet sikeres, ha a gazdaság átalakulásának előnyeiből, a növekedés többletéből a társadalom többsége is részesül. Tisztelt Ház! A kormányzat eddig nem tett hathatós lépéseket a ma megélhetési g ondokkal küzdő kétharmad felzárkóztatására, sőt '99ben és ez évben is növelték az átlagos vagy az alacsony keresetűek terheit, így a minimálbér minden 100 forintját terhelő elvonás 11 forintról 20 forintra emelkedett. Ebből is fakadóan a '99. évi 2,5 száz alékos reálbérnövekedés mögött a keresők egy jelentős részének, főleg az alacsony keresetűeknek a reálbércsökkenése húzódik meg. A KSH adatai szerint például a kereskedelemben, nyomdaiparban, a mezőgazdaságban a keresetek növekedése az áremelkedések alatt volt az elmúlt időszakban. A minimálbéren élők 99ben több mint 6,5 százalékos reálkeresetveszteséget szenvedtek el, de ha az idei évet és az előzőt is együtt számítjuk, akkor a minimálbér reálértéke két év alatt 34 százalékkal csökkent. A bérek emelésé hez legalább is három dolog szükséges most. Egyrészt a gazdaság növekvő teljesítménye, javuló versenyképessége, s ez lényegében, úgy hiszem, teljesül. Másodjára kell kormányzati szándék rá, és harmadszorra párbeszéd és érdekegyeztetés a kormány, a munkaadó k és a szakszervezetek között. Változás, fordulat kell tehát. A bérek emeléséhez új bérpolitikára van szükség. A közszférában kormányzati példamutatásra, hiszen ott a kormány a fő munkaadó; a versenyszférában pedig a megszüntetett érdekegyeztetés helyébe p árbeszéd kell lépjen. Az MSZP szerint a szükséges jelentős mértékű béremelés fokozatosan 46 év alatt valósítható meg, ezért támogatunk minden olyan érdekegyeztetést, megállapodást a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, amelynek célja a reálbérek jelentős emelése. Ennek éves mértéke véleményünk szerint a gazdasági növekedés mértékének legalább kétharmados ütemét kell jelentse. Álláspontunk szerint a kudarcba fulladt fókuszált bérrendszer helyett a teljes közalkalmazotti körben át kell térni a három elemű bérrendszerre. A három elemű béremelés teszi lehetővé, hogy a közszférában dolgozók bérei utolérjék a gazdaságban dolgozók fizetéseit, és tisztességes megélhetést nyújtva elérjék az Európai Unió átlagát is. Minderre, tisztelt Ház, akkor van lehetőség, ha a kormány a bérek kérdését nem propagandaügynek tekinti, ha eltérően a legutóbbi minimálbérötlettől, elgondolásait szakmailag is megalapozza, ha az érdekegyeztetés intézményeit újra működésbe hozza, és ezeken a fórumokon partnernek nyeri meg a bérek ügyében meghatározó munkaadói és munkavállalói szervezeteket. Most, hogy a gazdasági növekedés lehetővé teszi, nem halasztható tovább a hazai bérek emelése. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
