Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1623 Úgy gondolom, ilyen útmutatáso k mentén haladva kell támpontokat és eligazodást keresnünk akkor, amikor fiatal magyar demokráciánk irányítása a feladatunk. Márai Sándor ma lenne százéves, de halálával mintha még inkább felerősödött volna a XX. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedő bb alakjának üzenete. Kortársa, Komlós Aladár írta róla a Nyugat 35. évfolyamában: "Mi magyarázza e tüntetően magányos író egyre növekvő népszerűségét? Nyilván az, hogy írásainak mélyén végső kérdések állnak." Tényleg ezt érezték és érzik ma is az olvasók, amikor az 1990 előtt betiltott Máraikönyveket újra a könyvesboltokban láthatjuk; amikor idehaza és külföldön újabb és újabb Máraikönyvek jelennek meg. Nagy örömre adhat ez nekünk okot, hisz Márai szellemisége, erkölcsön, önnevelésen és kitartó munkán al apuló polgárképe, polgáreszménye közel áll hozzánk. Fogékony erre a mai magyarság is. Ma, születése után száz évvel Kassán Máraiemlékünnepséget tartanak, Budapesten az "Ami Márai naplóiból kimaradt" című műsorral emlékezik egyik színházunk. Fogékony a szá zad gyermekének hagyatékára a fiatal magyar demokráciánk harmadik szabadon választott kormánya is. Az idén először Márai Sándordíjat vehettek át a határon túli magyar írók március 15e alkalmából. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma millenniumi tám ogatásával napvilágot látott az író eddig kiadatlan írásait tartalmazó Máraiemlékkönyv. (9.20) Lakóhelyén, Olaszországban pedig emléktábla őrzi azokat az éveket, amelyeket ott töltött. Hála és köszönet azoknak az egyesületeknek, alapítványoknak, civil sze rvezeteknek, akik gondozzák, ápolják, óvják a Máraihagyatékot. Márait kisajátítani nem kell és nem is lehet. Márai polgára nem ismerte a meghunyászkodást és a megvesztegethetőséget. Dolgosan élt, hagyományaiból erőt merítve. Márai ízigvérig európai jelen ség volt, és szellemisége azokból a tradíciókból táplálkozott, amelyeket az egymás tőszomszédságában épült templomok és iskolák jelképeznek. Befejezésül a Füves könyvben a hazáról és az államról elmondott egyik gondolatát hadd idézzem: "Nevelhetünke valak it hazaszeretetre? Mintha azt mondanám: korbáccsal és szöges ostorral kényszerítlek, hogy szeresd önmagadat. A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontja a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstülbőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életedet alkotja." Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Ugyancsak n apirend előtti felszólalásra jelentkezett Szalay Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, SZDSZ: "Az európai uniós csatlakozásunk ügye" címmel. Tessék! SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Politikai feszültségekkel terhes belpolitik ai viszonyaink kivételes színfoltját jelenti hazánk európai uniós csatlakozásának ügye. A meghatározó politikai erők kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt örülnek és büszkék arra, hogy Magyarország megítélése általában kedvező, hogy komoly esélyünk va n arra, hogy az egykori keleti tömb országai közül az elsők között csatlakozhassunk az Európai Unióhoz. Jó lenne azonban, ha az Európai Bizottság által hazánkról évenként elkészített országjelentésekből nemcsak a kedvező megállapításokat visszhangozná önig azolás és a választók hipnotizálása céljából kormányunk, de igyekezne megérteni, komolyan venni és kiküszöbölni az ugyanott megfogalmazott udvarias, ámde egyértelmű kritikákat is, melyek elsősorban demokratikus berendezkedésünk deficites területeiről szóln ak, melyek rendbetételéhez nem pénz, hanem szándék és akarat szükséges. Mert például mi is olvasható az Európai Bizottság múlt évi országjelentésében? Idézem: "A kormány azon érzékelhető szándéka, amely médiumok irányításában való közvetlen részvé telre irányul, például újságok vásárlása útján, aggodalomra ad okot. A közszolgálati televízió kuratóriuma