Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SIBAK ANDRÁS (MSZP):
1586 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Sibak András úrnak, az MSZP képviselőjének. SIBAK ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én három módosító javaslatról szeretnék egypár szót mondani, d e mielőtt elkezdeném, azzal egészíteném ki az előbb elhangzottakat, hogy úgy gondolom, hogy ha egy ügyvéd az önkormányzattal szemben lép fel, miközben önkormányzati képviselő, és ráadásul nem értett egyet az önkormányzat határozatával, a politikai nézeteit viszi be egy peres ügybe, ami szerintem teljességgel megengedhetetlen lenne. A 90. számú módosító javaslatban próbáltam - Tóth Imre képviselőtársamhoz hasonlóan - oldani azon az elég nagy vitát kiváltó helyzeten, hogy az intézményvezetők vagy az önkormány zat által kinevezett intézményvezetők mégis a szakértelmükkel miképpen vegyenek részt az önkormányzat munkájában, elsősorban nyilván a döntéselőkészítésben. Ez a javaslat, úgy gondolom, Tóth Imre képviselő úr javaslatához képest valamivel pontosabb, és az on a helyen, ahol a bizottsági tagokra vonatkozó törvényi szakaszok vannak, fogalmazza meg azt, hogy a képviselőtestület állandó bizottságaiban vagy bizottságaiban részt vehetnének ezek az intézményvezetők. Nem értek egyet azzal, hogy az értelmiséget akár a kistelepüléseken is kizárja maga a törvényjavaslat alapvetése, hogy a testületnek ne legyenek tagjai, hiszen ahol egy iskolaigazgató van, ott van több pedagógus is, és degradáló lenne azt mondani, hogy ők nem az értelmiséghez tartoznak; vagy vannak más egyéb, akár műszaki értelmiségi, akár más területen diplomával vagy megfelelő ismerettel rendelkező emberek, és attól még labdarúgócsapat alakulhat ki ezen a pályán, ha egy iskolaigazgató éppen nem fér be a csapatba. Tehát én alapvetően ezt a nézetet nem h iszem el, de azzal egyetértek, hogy ha valakit intézményvezetőnek választottak, akkor nyilván olyan ismerettel, olyan plusszal rendelkezik akár a közélet területén, akár a szakmája területén, amit célszerű kihasználni. A bizottságban való részvétele semmif éle munkáltatói, önmunkáltatói problémát nem vet fel, viszont igénybe vehető a tudása a döntéselőkészítésben, amely az egyik legfontosabb része a munkának. Amennyiben mégis - az eddigi eredményektől eltérően - akár a kormány, akár a képviselőtársaim felül vizsgálják, felülbírálják a döntésüket és ezt támogatnák, úgy gondolom, ezzel jelentősen csökkenteni lehetne azt a feszültséget, amely akár a frakciókon belül, akár a frakciók között az intézményvezetők képviselőtestületi tagságával összefüggésben felmerü lt. A másik két pont a 43as és a 77es, amelyek tulajdonképpen összefüggenek egymással, és egy kicsit a szigorítás felé mennek: a gazdasági összeférhetetlenséget szigorítják a képviselők körében. A 43. pont az 5. § f) pontjának szigorítása: "Önkormányzati feladatot a képviselőtestülettel kötött vállalkozási megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el" - ez tehát nyilván nem lehet önkormányzati képviselő , kiegészítve azzal, hogy "illetve az önkormányzat részére rendszeresen szolgáltatást nyújt ." Ugyanerre vonatkozik egy másik pont, a 77es, ahol azt a javaslatot teszem, hogy az se lehessen, aki az önkormányzattal olyan szerződést köt, hogy rendszeres szolgáltatást nyújt vagy ő maga, vagy a társasága. Miért emelem ki a rendszeres szolgáltatást e bben a kérdésben? Mert én azt nem tiltanám meg, hogy ha valaki egy közbeszerzési pályázaton akár önkormányzati képviselőként is elindul és megnyeri azt a pályázatot és elvégez egy bizonyos feladatot - nyilván a megfelelő szabályok és ellenőrzések betartásá val , úgy gondolom, ez nem zavarja az ő szakmai tevékenységét és nem zárja ki a közéletből. De akkor, amikor rendszeres szolgáltatást nyújt az önkormányzat számára, tehát egy folyamatos, hosszan tartó szerződés részeként végez feladatot, ebben az esetben azt az összeget, hogy ő milyen kondíciókkal végzi ezt, maga is meghatározza. A másik: a gyakorlati életből, a magam tízéves önkormányzati életéből merítve a példát mondom, hogy az önkormányzati hivatal dolgozói nem képesek azt az ellenőrzést elvégezni vele kapcsolatosan, amit egyébként egy nem képviselő vállalkozóval szemben megtesznek. És nem azért,
