Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BORKÓ KÁROLY, a területfejlesztési bizottság előadója: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PUSZTAI GYULA, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
159 az SZDSZ képviselője a szavazáskor nem volt jelen, de a hozzászólásában hasonlóképpen vélekedett az általános vitára való alkalmasság kérdéséről. Az MSZPs és a fideszes képviselők e kérdésben egy platformra kerülve tartózkodással szavaztak, így a bizottság többsége - mivel itt a tartózkodás is nemként értékelhető - elvetette a javaslat általános vitára való bocsátását. A kisebbségi vél emény fő vonása az volt, hogy Magyarországon a hulladékgazdálkodás kérdései olyan súlyosak, hogy további időhúzásnak nincs helye e tekintetben. Általános véleményként fogalmazódott meg, hogy szükség van a törvényen kívül a lakosság szemléletének változtatá sára is, és ebben az oktatásnak kell szerepet vállalnia, mert csak generációs idővel mérhető a szemléletbeli javulás mértéke. A bizottsági ülésen megfogalmaztam, hogy a pártállami időszaknak addig, míg anyagiakban vannak örökösei, a társadalomban végzett e rkölcsi és szemléletbeli rombolásának nem jelentkezik politikai örököse. Tehát mindezek alapján a kisebbségi vélemény is, és ahogy hallottuk, több bizottságban a többségi vélemény is az volt, hogy ez a törvényjavaslat olyan súlyos problémákra jelenthet meg oldást, hogy a parlament tárgyalja meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Borkó Károlynak, a területfejlesztési bizottság előadójának. BORKÓ KÁROLY , a területfejlesztési biz ottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A területfejlesztési bizottság február hó 2án tartott ülésén megtárgyalta a hulladékgazdálkodásról szóló T/2034. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat hosszú múltra tekint vissza, hiszen az alapkoncepciót már 1997ben elkészítették. Azóta igen széles körű egyeztetésen ment át a szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal és természetesen a tárcákkal is. Mi indokolta, miért vált aktuálissá a törvényjavaslat? Az utóbbi időben a fogyasztási szokás ok változása miatt rendkívül megnőtt a hulladékok mennyisége, változott összetétele, ártalmassága. Az Európai Unió szigorú környezetvédelmi előírásai teszik számunkra is nélkülözhetetlenné a közösségi hulladékok megfelelő kezelését, ennek törvényi szabályo zását. A vitában a bizottság elsősorban a törvény területfejlesztést érintő kérdéseit vizsgálta. Ennek keretében igen lényegesnek ítélte a bizottság is a szelektív hulladékgyűjtést, a hulladékok rendezett lerakását, újrahasznosítását. Mind a területfelhasz nálás, mind a szó szerint értendő országkép szempontjából lényegesnek ítélte a bizottság, hogy nem maradhat gazdátlan szemét, hulladék. Ennek révén remélhetőleg megszűnnek az erdőszéli, árokparti, falu végi szemétdombok, illegális szemétlerakók. A bizottsá g kitért a finanszírozás kérdéseire is. Ott ebben aggályok fogalmazódtak meg. A bizottságban is elhangzott, hogy ez egy kerettörvény, és nagyon sok olyan egyéb kiegészítést igényel, amit ez a törvény nem szabályoz. A bizottság a vitát követően 14 igen, 7 n em szavazat és 1 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítélte. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. A kisebbségi véleményt Pusztai Gyula ismerteti. DR. P USZTAI GYULA , a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, nyugodtan hivatkozhatnék azokra az elhangzott hozzászólásokra, amelyekre most itt sor került. Mondhatnám azt, hogy azért alakult ki kisebbségi vélemény a területfejlesztési bizottságban, és azért mondtunk heten nemet az
