Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
1576 (19.20) BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mi a magunk részéről nem támogatjuk ezt a javaslatot, meg is mondom, hogy miért. A napirendi pont kezdetén az Országgyűlés az elnök előterjesztésére szavazott a vitaszakas zokról. Azok a képviselők, akik eddig felszólaltak, a maguk felszólalását ehhez igazították. Egy képviselő egy vitaszakaszban általában egyszer szokott normális hozzászólást tenni, ezenkívül kétpercezik. Aki ebben a vitaszakaszban már normál hozzászólásra jelentkezett, az ehhez szólt hozzá, és a mondanivalóját a későbbi vitaszakaszokban lévő módosító javaslatokhoz későbbre tette át. Tehát vita közben szerintem nem helyes ilyen javaslatot tenni, emellett egyetértek abban a Szocialista Párt részéről felszólal óval, hogy az az indoklás, amivel Perlaki képviselő úr a javaslatot indokolta, szerintem sem állja meg a helyét. Egy kérdés az, hogy volt egyeztetés, nem tudok arról, hogy lett volna megállapodás, de ha volt is, kisebbségi álláspontot, akár a saját frakció ján belül kisebbségi álláspontot bárki kifejthet, és a módosító javaslatai mellett érvelhet. Láttuk egy korábbi vitaszakaszban, hogy a szocialista frakción belül megoszlottak az álláspontjuk. Ne vonjuk meg képviselőtársainktól azt a jogot, hogy komoly munk ával kidolgozott módosító javaslataik mellett az Országgyűlés részletes vitájában érveljenek! Ezért a magunk részéről nem támogatjuk azt, hogy menet közben alakuljon át a vitának a szerkezete. Köszönjük szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Még két ügyrendi jelen tkező van, de a Házszabály szerint frakciónként egy, ezt Pozsgai képviselő úrnak mondom. Perlaki képviselő úr nyilván, mint aki kezdeményezte... Konszenzus nem alakult ki, ezért most nem tudom újra visszaadni a szót ügyrendi kérdésben, mert ezzel csak az i dőt húznánk, inkább akkor arra kérném, hogy valóban a tartalmi kérdésekre menjünk. Újra megjelent Pozsgai képviselő neve. Egy másik ügyrendi kérdés? (Pozsgai Balázs jelzi, hogy nem.) Tehát akkor lezárjuk ezt az ügyrendi kérdést, és folytatjuk tovább a máso dik vitaszakaszt. Egyet kérnék: amennyire lehetne, időtakarékosan, mert még háromnégy törvényjavaslat részletes vitája vár ránk a mai nap folyamán. Megadom a szót Perlaki Jenő képviselő úrnak, normál felszólalásra. PERLAKI JENŐ (Fidesz) : Köszönö m. Igyekszem a második szakasznak megfelelően szólni. Most nem szólok a 3., 4. és 5. szakasszal kapcsolatban, amit szándékosan javasoltam az előbb így, merthogy az oktatás, a hatálybalépés és a preambulum kérdéséről szól, amelyik viszonylag szűkebb kérdésk ör, ezért gondoltam, hogy a három együtt volna tárgyalható, így Bauer képviselőtársam félreértett. A 35. és a 36. módosító indítvánnyal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy mindkét oldalról elhangzott az indítványokban, hogy az összeférhetetlenségi szabá lyozásban kivételt kellene tenni a háromezres lélekszám alatti településeken, mivel olyan kis számú a falvakban az értelmiség, hogy az eredményesebb munkavégzést csak állásduplázással lehetne megoldani. Itt a vitában elhangzott néhány vélemény az intézmény i összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Én a munkáltatói szempontból való összeférhetetlenség - tehát hogy a munkáltató testület tagja egyben a munkavállaló, aki a megbízatását a képviselőtestülettől nyeri , ez is elegendő ok lenne, azt gondolom, hogy tén ylegesen van elfogultság az ilyen esetekben. De ha valamely intézmény vagy intézménytípus ilyen értelemben képviseletre kerül a testületen belül, akkor felmerül a kérdés, hogy arányosan kellene minden feladatnak a képviseletét biztosítani; vagyis ha van vá rosgazdálkodási vállalat, akkor persze annak is kellene képviselet. Itt ezzel, azt hiszem, nyilvánvalóvá vált a lehetetlensége annak, hogy arányosan legyenek a különböző feladatok képviselve.
