Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
1560 A 8. indítvány egy é v távollét után javasol felmentést adni a képviselőtestületnek. Azt javasolja, hogy a képviselőtestület, ha egy évet távol van a képviselőtestületi munkától a képviselő, a megbízatás megszűnése alól felmentést adhasson. Az a véleményem, hogy az előterje sztésben az a szabály, amely szerint egy év távollét után szűnjön meg az önkormányzati képviselő megbízatása, azt a szándékot takarja, hogy folyamatosan legyen az adott területnek képviselője az önkormányzatban, vagyis ha akármilyen okból nem látja el a fe ladatát, akkor pótolni kell a személyt, új megbízatásnak kell keletkeznie. Éppen ezért azt gondolom, hogy azok a típusú módosító indítványok, amelyek különböző kiegészítő feltételeket szabnak, hogy önhibájából vagy önhibáján kívül van távol, vagy megszakít jae vagy nem, tulajdonképpen ennek a szabálynak a lényegét támadnák, miszerint folyamatosan legyen megbízható képviselete a választópolgároknak. Éppen ezért azt gondolom, hogy ezeket az indítványokat nem szabad támogatni. A 9. módosító indítvány arra irán yul, hogy az általános vagy az időközi választás nyomán záruljon le a képviselők megbízatása. Pontosítani igyekszik azt, hogy a választókörzetben lévő választásról van szó - ez teljesen egyértelmű, nem lehet másról szó. Ha végigolvassuk az előterjesztést, akkor a szövegből következik, hogy nem valamely más választókörzetben kiírt időközi választás során szűnik meg az önkormányzati képviselő megbízatása. Van olyan módosító indítvány, amelyik az egyéves távollét kapcsán előírt megbízatás megszűnését javasolja teljesen elhagyni. Azt gondolom, ez ellenkezik az előterjesztés szellemével. Fenyvessy Zoltán javaslata a megbízatás megszűnését az igazoltság vagy igazolatlanság feltételéhez köti. (18.10) Egy év olyan hosszú idő, hogy akár igazoltan, akár igazolatlanul van távol a képviselő, nem támogatható az, hogy a megbízatása fennmaradjon. A 16. számon jelzett módosító indítvány azt javasolja, hogy akkor is jegyzőkönyvben kelljen rögzíteni a lemondás tényét, ha írásban tette meg a lemondó nyilatkozatot a képviselő. Ez azonban triviális, hiszen ha ezt ismertetni kell a képviselőtestület ülésén, arról jegyzőkönyv készül, tehát külön nem kell előírni azt, hogy jegyzőkönyvbe kerüljön. A 23. módosító indítvány arra irányul, hogy a választási bizottság helyett a választás i bizottság elnökének kelljen kézbesíteni a képviselőtestület összeférhetetlenséget kimondó határozatát, a valóságban azonban a választási bizottság titkára az a személy, aki átveszi a választási bizottság számára a küldeményeket. Így tehát az eredeti elő terjesztés szövege helyes. A képviselő megbízatásának megszűnésére, illetve az új képviselő megbízatásának keletkezésére ugyancsak a rendes ülést javasolja Tóth Imre képviselőtársam a 89. szám alatt; mint azt a 7. számú módosító indítványnál elmondtam, az alakuló ülés és a rendes ülés értelmezése körül csak nehézségek merülhetnek fel. A 123. módosító indítványban Tóth Imre képviselőtársam azt javasolja, hogy az összeférhetetlenségről szóló határozat minősített többséget igényeljen, és egy nap helyett nyolc nap alatt kerüljön kézbesítésre a határozat. A minősített többség személyi kérdésekben jó néhány önkormányzatban a szervezeti és működési szabályzat által van előírva - helyesen. Ha azonban ez nincs előírva, akkor következetesen alkalmazzák, és ezúttal a m inősített többség előírása beemelne egy új elemet, amelyet egyébként akár helyes is lehet az önkormányzati törvényben valamennyi személyi döntésre előírni, de ezt egyedileg nem lehet támogatni. Ami a kézbesítést illeti: a következő munkanapon a kézbesítést a rendes szabályok szerint el lehet végezni. Kérem tehát, hogy a 723., a 89., valamint a 123. pontok alatt tárgyalt módosító indítványokat szíveskedjenek elvetni. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Pozsgai Balázs kép viselő úrnak, MSZP.
