Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - Határozathozatal a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1547 képzés bővítését, ezen belül a legfontosabb partnert a gimnáziumban, illetve a szakközépiskolában lássák. A másik fontos dolog, ami a rekonstrukciós bővítés mellett szól, hogy Jászkarajenő, Törtel, Kocsér, Újszilvás és Abony városa egy mikrotérséget alakított, ennek a központja Abony. Július 1jétől itt kezd majd működni, Abony városában, az okmányiroda is. Mindezek a szempontok fölvetik azt, hogy a települések között a buszjáratok majd beindulnak, hiszen a közigazgat ási feladatkör bővül, és az abonyi gimnáziumba jelentkező diákok száma is meg fog emelkedni a jobb közlekedési lehetőségek révén. Tisztelt Képviselőtársaim! Részletesen tehát ebben a két problémakörben, a fővárosi önkormányzat, illetve az abonyi gimnázium bővítése ügyében szóltam. Mielőtt azonban azzal vádolnának meg kormánypárti képviselők, hogy az eddig megszólaló ellenzéki képviselők - MSZP, SZDSZ - érvelési technikáját venném át, hadd utaljak arra, hogy az állami költségvetési visszafogás az önkormányza tok irányába - ha van ilyen - nem Fidesztalálmány. Itt tulajdonképpen felszólalásom második lényegi pontjára térnék rá. Tény az, hogy a támogatási rendszernek a '90es években szigorú költségvetési restrikciók mellett kellett működnie. 1994 és '98 között - tehát az MSZPSZDSZkormány idején - az önkormányzatok kiadásai reálértékben 21 százalékkal csökkentek, noha a feladatkörük növekedett. A konszolidált elsődleges államháztartási kiadások szerkezetének változásai szintén azt mutatják, hogy az önkormányzat ok nem voltak képesek megőrizni relatív helyzetüket. Az államháztartás konszolidált elsődleges kiadásain belül a helyi önkormányzatok 1994ben 26,7 százalékkal, míg 1997ben már csak 25,5 százalékkal részesedtek. Az önkormányzati költségveté sekre nehezedő nyomás hatására történt némi erőfeszítés a helyi bevételek növelésére, aminek hatására a helyi adók az 1994. évi 0,8 százalékkal szemben 1997re már a bruttó hazai termék 1,2 százalékát adták, illetve ilyen mértékben aránylik a számuk a GDPhez. A növekedés legfőbb forrása az iparűzési adó volt, főleg a nagyobb városokban. A települések a hiányt eszközeik eladásával fedezték. 1996ban a Bokroscsomag bevezetése után egy évvel például az önkormányzati bevételek 14 százaléka vagyoneladásból vag y - a lényegre némiképp jobban rátapintva - vagyonfelélésből fakadt. Az elkövetkezendő évekre, bár a privatizáció folyamatos decentralizációs jelensége kézzelfogható az állami színtérről az önkormányzati térfélre, azonban az ezredforduló tájékán az eladhat ó készletek, vagyonelemek beszűkülése miatt hosszabb távon már nem pótolhatja az önkormányzatoknak a feladatok súlyához méretezett egyre szerényebb bevételi jogcímeit. (17.10) Mindezek, tisztelt képviselőtársaim, felvetik az évek óta húzódó önkormányzati r endszer reformjának egyre sürgetőbb előtérbe kerülését is. Összegzésképpen elmondom: a felsorolt számokból és a törvényjavaslatból látható, hogy az állam, a kormányzat nem vonulhat ki az önkormányzatok támogatásából. Szívesen vettük volna, ha nagyobb támog atási mértékekről dönthettünk volna e törvényjavaslat tágyalásakor. Ugyanakkor azt a javaslatot, amelyet a kormány elénk terjesztett, bemutatott, a Magyar Igazság és Élet Pártja támogatja, és arra kérjük a többi parlamenti párt képviselőit, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP, szórványos taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint már jeleztem, tisztelt képviselőtársaim, hozzászólásra következik Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából; őt követi majd Takács Imre képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő
