Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PEPÓ PÁL környezetvédelmi miniszter:
154 illetve mindenkori birtokosának kötelezettségévé teszi. E kötelezettséget a hul ladék birtokosa teljesítheti saját maga, vagy teljesítheti a hulladék kezelésére feljogosított vállalkozónak történő átadással, a kezelés költségeinek egyidejű megfizetése mellett. Igen lényeges intézkedése a javaslatnak, hogy a települési önkormányzatok k ötelezően ellátandó feladatává teszi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezését a települési hulladékok begyűjtésére és kezelésére. Ennek keretében megállapítja az önkormányzatok, a közszolgáltatók és a fogyasztók, illetőleg az ingatlantulajdono sok feladatait is, továbbá meghatározza a közszolgáltatási díj megállapításának szabályait a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokkal összhangban. Fontos rendelkezése a javaslatnak, hogy meghatározza azon jogalanyok körét, akiket a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek terhelnek, illetve a Kt.val összhangban szabályozza a nyilvánosság hulladékgazdálkodási döntésekbe történő bevonásának módját, az oktatás és a tudatformálás szerepét, ami éppen a megelőzés, a prevenció elve m iatt roppant fontos. Rendkívül fontosnak tartom a javaslat azon részét, amely a végrehajtással, illetve a végrehajtás kikényszerítésével kapcsolatos hatósági feladatokat, az engedélyezés és az ellenőrzés, a nyilvántartás és a bejelentés szabályait határozz a meg, valamint azt a fejezetet, amely előírja a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért való felelősség viselésének és érvényesítésének módját, illetőleg a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásával kapcsolatos feltételeket. Végezetül, de nem utolsósor ban, tisztelt Ház, felmerülhet az a kérdés, vajon ezt a nagyszabású koncepciót milyen forrásból kívánjuk finanszírozni, illetőleg melyek a várható gazdasági hatások. Ezzel összefüggésben hadd tájékoztassam önöket a következőkről: Átadtuk az Országgyűlés tö rvényjavaslatot tárgyaló bizottságainak azt a részletes, a javaslat gazdasági hatásait átfogóan elemző vizsgálati elemzést, amely a törvényjavaslathoz készült. E vizsgálati elemzés részletes választ ad a felmerülő gazdasági, pénzügyi kérdésekre, tekintette l arra, hogy a javaslat a társadalom szinte valamennyi szegmensét érinti, és számos szereplőre, ágazatra jelentős hatással van. A javaslat gazdasági hatásait alapvetően "a szennyező fizet" elv következetes érvényesítése határozza meg, amelynek értelmében a hulladék kezelésének, végső soron ártalmatlanításának költségeit a hulladék termelőjének, illetőleg mindenkori birtokosának kell megfizetnie. A kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója is felelős a termékből származó hulladékért. Ez a felelősség a jelenlegi szabályozórendszerben a termékdíjfizetésikötelezettségben a javaslatban - nem érintve a termékdíjas szabályozást - a visszavételi és kezelési kötelezettség intézményében jelenik meg. A megelőzés terén hozandó és h ozható intézkedések, a termék- és a technológiafejlesztési lépések a piaci versenyhelyzetben lévő cégek számára a versenyképesség megőrzése szempontjából is elengedhetetlenek, a fejlesztési költségek eddig is és ezután is a termékek árában fognak megjelenn i. A hulladékképződést megelőző vagy csökkentő intézkedéseknek, a környezetvédelmi ipar fejlesztésének támogatására a jelenlegi konstrukciók - a KAC, illetve a GFC, a szükséges források nemzeti környezetvédelmi program éves tervei szerinti biztosítása mell ett - megfelelőek. Összességében elmondható, hogy a jelenlegi hulladékkezelési infrastruktúra Európai Unió szerinti elvárásoknak megfelelő színvonalra emelése a gazdasági szférára a következő húsz évben közel 80 milliárd forint költséget ró, amely az éves termelési érték 0,10,15 százalékából lenne finanszírozható. Tisztelt Ház! Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a javaslat az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait újraszabályozza. Ennek pénzügyi hátterét azonban meg kell teremteni. A z önkormányzatok számára - amennyiben a feladatellátás beruházást igényel - az állami költségvetésen keresztül támogatás adható. A beruházási feladatok finanszírozására három, együttesen is alkalmazható lehetőség van: finanszírozás cél- és címzett támogatá si rendszer
