Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - Dr. Hajdú Gábor Románia egészségügyi minisztere és kísérete köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - CSURKA ISTVÁN (MIÉP):
1512 hasonló árvízi helyzet ne következzen be - mondta egy évvel ezelőtt. És m ivel szembesülünk ma, hölgyeim és uram? (14.20) Talán a tavalyinál is nagyobb áradat van itt, talán a tavalyinál is nagyobb problémák. Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy a kormány ebben a helyzetben azt tette, amit meg kellett tennie. Köszönet az intézk edésekért. Ugyanakkor azonban fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy ha tavaly nem egy legyintéssel intézik el a Független Kisgazdapárt kezdeményezését, talán a helyzet nem olyan. Még egy mondatot engedjenek meg, hölgyeim és uraim. Az elmúlt napok eseménye i, politikai eseményei között mindig is az újságok címoldalán szerepelt az úgynevezett MOSZos tüntetés. Nos, úgy tűnik, a mai nap híreiből egyértelmű számunkra, hogy a MOSZ vezetői között voltak gondolkodó emberek, néhányan csak, akik rá tudták venni a ve zetést, hogy a politikai tüntetést talán máskorra időzítsék. Megfogadták a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szavait, tanácsát (Derültség az MSZP soraiban.) , a gépeknek nem az utakon, hanem a gátakon a helye. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Csurka István frakcióvezető úrnak. CSURKA ISTVÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ez az árvíz egyáltalán nem véletlenül érinti hazánkat. Erre előre lehete tt számítani. Mi már két évvel ezelőtt, amikor a felsőtiszai, kárpátaljai árvíz bedűlt, akkor mondtuk, hogy az egész nemzetet, az egész országot érintő hatalmas védekezést kell megterveznünk és megépítenünk, mert ezek az árvizek minden évben ránk fognak k öszönteni. Nem remélhetjük, hogy jönnek szárazabb idők, és akkor nem lesz árvíz. Azt remélhetjük, hogy akkor esetleg kisebb lesz. De tekintettel arra, hogy annyira megváltozott a környezetünk természetrajza, hogy a vizek lezúdulnak, és tekintettel arra, ho gy a föld, az egész föld felmelegszik, a folyamatot nem lehet megállítani. Tehát azoknak a nemzeteknek, amelyek életben akarnak maradni, és ilyen szerencsétlen, más tekintetben persze szerencsés körülmények között kell élniük, mint nekünk itt, lényegében a magyar Alföldön, előrelátó, hosszú távú, hatalmas programokat kell kidolgoznunk annak érdekében, hogy ezek az árvizek, amelyek menetrendszerűen meg fognak érkezni ezután is minden időben, elejét vegyük, és az általuk okozható kárt a lehető legkisebbre csö kkentsük. Amikor helyeslem a kormány védelmi intézkedéseit, erre is rámutatok, akkor ezt mint hiányzó kérdést vetem fel. Ilyen értelemben nem történt semmi, és ez elsősorban annak a rendszernek, annak a gazdasági és pénzügyi rendszernek a következménye, am elynek a terheit az egész magyarság nyögi jelen pillanatban. Erre nincs pénz, és lám, most is a költségvetés hogyan tud csak előteremteni egy kimondott veszélyhelyzetben? Úgy, hogy 2,1 százalékot - a miniszterelnök úr szavai szerint - elvesz minden fejezet től. Nem mer olyan eszközhöz nyúlni a költségvetés, amelyet a pénzügyi rendszer nem engedélyez, hogy tehát saját magának a saját módszereivel teremtsen pénzt, természetesen az Országgyűlés többségének a hozzájárulásával, hanem megpróbál elvenni, és ez nagy on szomorú dolog. Nem mondhatunk mást, mint hogy ha ezt kell tenni, hát tegye ezt a kormány; ez is jobb, mint amit egyébként tehetne. De ezt ebben a pillanatban el kell dönteni. Ki az úr a háznál?! Ki parancsol ennek a nemzetnek, hogy amikor ilyen nehéz he lyzetben van, nem nyúlhat rendkívüli eszközökhöz, nem ragadhat meg mindent, és nem mondhatja azt, hogy fizessenek a bankok?! (Derültség az MSZP soraiban.) Lehessen olyan Nemzeti Bankot teremteni, olyan pénzügyi politikát, ahol egy ilyen vészhelyzet megoldá sa nem okoz ilyen nagy nehézségeket. Igenis ez a dolog legnagyobb üzenete, és meg fogják akadályozni, ha az Országgyűlés többsége nem lesz erős, ennek a hatalmas, több évre, évtizedekre szóló védekezésnek a megszervezését is, mert nem törődnek azokkal az e mberekkel, akikre ez a víz rázúdul, akiknek az életét tönkreteszi.