Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 24 (130. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
1502 ellenségnek tek intő, legyűrni, kiszorítani akaró vonal is, különösen a médiapolitikában. Ezért jutott el elég gyorsan az MDF a paktum megsértéséhez, ezért folyt négy éven keresztül a médiaháború a Rádió és a Televízió megszerzéséért, amelynek bizony nagy szerepe volt a M agyar Demokrata Fórum, a jobboldal választási vereségében. Hozzá kell tennünk, hogy ugyanakkor a parlament működtetésében az akkori kormánykoalíció végig tartotta magát azokhoz az elvekhez, amelyekben a kormány és ellenzéke 1990ben megállapodott. A Magyar Demokrata Fórum örököse, a második jobboldali kormánykoalíció vezető ereje, a Fidesz, sajnos nem a tíz évvel ezelőtti együttműködési vonalat, együttműködési politikát, hanem inkább a Kónyadolgozat és a Csurkadolgozat örökségét vállalja azzal a politikáv al, amely nemcsak a médiában, hanem a parlamentben is az együttműködés vonala helyett az ellenfél legyűrésének és kiszorításának a vonalát képviseli. Ezt tapasztaljuk az új médiaháborúban, ezt tapasztaljuk a parlament megbénításában. A '90. márciusi öröksé get '94ben az MSZP és az SZDSZ kormánykoalíciója folytatta, amely 72 százalékos többsége ellenére az együttműködés, az ellenzéknek tett engedmények vonalát követte. A magam részéről bízom benne, hogy 2002ben ehhez az 1990es politikai felfogáshoz tér maj d vissza a magyar demokrácia. Szerintem így emlékezhetünk méltóképpen a tíz évvel ezelőtti első szabad választásra. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : A kormány nevében Varga Mihály államtitkár úr kíván válaszolni. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Bauer Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy az első szabad választás tízéves évfordulója inkább csak ürügy volt arra, hogy azokat a politikai észrevételeit elmondja, amely ek az aktuális eseményekhez kötődnek, de ha már ezt megtette, akkor engedje meg, hogy én is emlékeztessem néhány eseményre. Ön hosszan beszélt arról, hogy milyen volt a kormány és az ellenzék viszonya, és mármár egy idillikus képet vázolt elénk a '9094 k özötti időszakról. Engedje meg, hogy én azért emlékeztessem néhány más eseményre is, például arra, hogy az ön által is említett MDFSZDSZpaktum úgy született meg, hogy ahhoz a parlament többi pártjának semmi köze nem volt, sem a többi kormánypártnak, sem a többi ellenzéki pártnak. Ezt tehát már a parlamenti pártok egy részének kirekesztésével hozták tető alá. Szeretném arra is emlékeztetni, hogy abban az első ciklusban volt egy úgynevezett taxisblokád, amelynek eseményei kapcsán az akkori parlamenti pártok különböző magatartást tanúsítottak. Ha jól emlékszem, nem az MDF vagy nem a Fidesz volt az a párt, amely annak idején, a taxisblokád eseményeit felhasználva, a helyszíneken megjelenve és különböző sajtókiadványokat terjesztve éppen annak a demokratikus ko rmánynak a legitimitását kérdőjelezte meg, amely kormány és ellenzék viszonyáról ön az előbb beszélt. Ha már a képviselő úr említette a médiatörvényt, és említette ennek pontjait, én szeretném arra is emlékeztetni, hogy ha már tíz évről beszélünk, nem szab ad úgy tennünk, mintha '94 és '98 között a médiakérdésekkel nem foglalkozott volna a belpolitikai közélet vagy akár a tisztelt Ház. De bizony foglalkozott! Ebben az időszakban került elfogadásra a médiatörvény, és ez ma is hatályban van, ez alapján, e törv ény pontjait betartva működnek a különböző médiatestületek. Szeretném azonban még azt megemlíteni, hogy éppen a '9498 közötti időszak miniszterelnöke volt az, aki szinte puccsszerűen nevezte ki a Rádió elnökét. Ha jól emlékszem, ha nem csal az emlékezetem , ez még az akkori koalíciós pártokon belül is feszültséget idézett elő. Tehát azt gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy a kormány és az ellenzék viszonyát nemcsak a kormány vagy a kormánypártok magatartása hatá rozza meg, hanem az ellenzék magatartása is. Azokban a pontokban, amelyeket ma feszültségpontokként említett, azt hiszem, hogy azért az