Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 23 (129. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÁDAI PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
1444 Mécs Imre bizonyá ra ismeri a magyar történelmet, a valódi magyar történelmet, és tudhatja, hogy Szent István király óta ez a nemzet egy toleráns, befogadó nemzet volt. A Szabad Demokraták Szövetségében sajnos olyannyira megkopott a magyarságtudat, mint Mécs Imre nyaralóján ak zászlaján a színek. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mádai Péter képviselő úr jelezte, hogy szintén két percben kíván szólni. A képviselő úr elfoglalja a képviselői helyét. (Mádai Péter a j egyzői helyről képviselői helyére megy.) Képviselő úr, a mikrofonját legyen olyan kedves feltenni! (Megtörténik.) Öné a szó. Mádai Péter képviselő urat illeti két percben a szó, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. MÁDAI PÉTER (SZDSZ) : Tis ztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy a vita nagyon rossz irányba ment el. Idézettel szeretném kezdeni: "Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak." Ez a Zrínyimondat büszkeséggel tölt el minket. Ebben az is benne van, hogy különbek se; de ne legyünk alábbvalóak se. Tehát azt gondolom, itt, a Házban kisebbségi érzést magyar részről senki nem fogalmazott meg. A másik: Illyés Gyulát is szeretném idézni. Ő azt mondja - nehéz időben mondta ezt : "nemzeti az, aki jogot véd, nacionalista az, aki jog ot sért, bárhol és bármikor". A magam nevében kell nyilatkozzam: ki kell mondjam, én ebben a zászlóról szóló törvénytervezetben nem érzek semmifajta jogsértést senkivel szemben sem. (Dr. Hende Csaba: Bravó! - Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) (12.20) S zeretném elkerülni azt a látszatot, hogy a nemzeti öntudat teng túl bennünk, de valamennyiünk büszkék voltunk, amikor a NATOba felvettek és Brüsszelben felkúszott az árbocra a magyar lobogó. Ez egyfajta elismerést jelentett. Nagyon büszke vagyok akkor, am ikor a Himnusz elhangzik és a zászlót látom, és nem érzem magam úgy, hogy ezzel megalázom azt, aki második vagy harmadik lett egy versenyben. Végül nagyon szeretnék egy dologra utalni, kedves Molnár Róbert képviselőtársam. Nagyon szerencsétlen dolog pártok ra utalni egyegy felszólalás kapcsán. Azt gondolom, Bauer Tamás elmondta a saját véleményét, Mécs Imre elmondta a sajátját és én is elmondom a sajátomat, ami végül is egy sokszínű SZDSZt képvisel. Befejezésül még egyszer azt szeretné m mondani, nem látok semmi kivetnivalót benne; ez nem hivalkodás, hanem valami olyan érzésnek a szimbolikus kifejezése is, amelyet végül is a magyar költészet legjobbjai mindig is tanítottak nekünk, még a magyar történelemben is, Károlyi Mihály is. Köszönö m szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Tekintettel arra, hogy több képviselőtársa m nem jelezte felszólalási igényét, megkérdezem Mátrai Márta képviselő asszonyt, kíváne válaszolni most a vitában elhangzottakra. (Dr. Mátrai Márta: Igen.) Igen. Mátrai Márta képviselő asszonyt illeti a szó. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót, eln ök asszony. Nagyon röviden szeretném összefoglalni. Legelőször is megfogalmaznám azt, hogy örömmel hallottam, hogy az országzászló felvetődött a képviselő úr felszólalásában. Módosításunk elkészítésekor képviselőtársammal átgondoltuk a törvénymódosítás szö vegét, és úgy ítéltük meg, hogy nem lenne jó lefokozni a nemzeti trikolór iránti tiszteletet egy parttalan