Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 22 (128. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Reform vagy retorika" című politikai vita - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1308 valamennyi jogosult egészségügyi intézményre. Végső célunk, hogy az ágazatok közötti rangsorban az egészségügyi dolgozók bérszintje érje el az őket megillető helyet. Azt gondolom, hogy ez az utolsó mondat előrevetíti a jövő évi költségvetési terv ezést, hiszen a jövő évi költségvetésben kell ennek a fedezetét megteremteni. Az a program, amit a kormány, remélem, áprilisban elfogad, minden részletre kiterjedően a továbblépés lehetőségét is adja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, a Fidesz vezérszónokának. SELMECZI GABRIELLA , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Tévénézők és Rád ióhallgatók! Az egészségügy mindannyiunk ügye, így örömmel vettük a Magyar Szocialista Párt kezdeményezését a mai politikai vitanapról - legalább utólag szívügyüknek látszik az egészség ügye. Ezt az ügybuzgalmat ugyanis a szocialistaliberális kormány regn álása idején nem tapasztalhattuk, legalábbis emlékeim szerint. (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból.) A rendszerváltozás után ígéretes, rendszerszerű változások indultak meg az országban, amelynek keretében kialakult az ÁNTSZ, bevezetésre került az egészségbi ztosítás intézményrendszere, létrejött a háziorvosi rendszer, a gyógyító egészségügyben széleskörűen bevezetésre került a teljesítményfinanszírozás. Törvény született a Magyar Orvosi Kamaráról és a Gyógyszerész Kamaráról. Sajnos a szocialistaliberális kor mány következő négy éve alatt ez az ígéretes folyamat megtört és egyes esetekben visszájára fordult. Gondoljunk csak a társadalombiztosítási önkormányzatok botrány ízű működésére, az egészségügyi dolgozókat és betegeket méltatlan helyzetbe hozó ágyszámtörv ényre vagy az egészségügyre fordított közfinanszírozás reálértéken számított zuhanásszerű csökkenésére, melyek mindmind meghatározzák mai helyzetünk koordinátáit és beszűkítik mozgásterünket! Mint ahogy azt Kökény Mihály képviselőtársunk 1998as parlament i jelentésében bemutatta, az egészségügy GDPből való részesedését a '94es 8 százalék fölötti értékről sikerült 6 százalék körülire letornázni. A ciklus végére az egészségügyi dolgozók lettek a népgazdasági átlag alapján a sorban az utolsó előttiek. Nézzü k, mit tettünk, mit tett a polgári kormány az elmúlt másfél évben az egészségügyben! Először is a választási programunkban leírtak szerint elzártuk a korrupt társadalombiztosítási önkormányzatok pénzcsapjait. Majd megteremtettük a pénzmozgások ellenőrzésén ek szervezeti feltételeit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron belül önálló ellenőrzési főosztályt állítottunk fel. A cél kettős. Nem csupán a múlt visszaéléseinek a felderítése a feladat, hanem a napi működés, a mostani mindennapi működés ellenőrzés ével a hasonló esetek megelőzése. A főosztály alapos munkát végzett. Több mint száz esetben kezdeményezett vizsgálatot, és 31 esetben tett büntetőfeljelentést. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szervezete gyökeres változáson ment át. A helyenként lét ező kiskirályságokat felszámoltuk, és ma már a szolgáltatások sokkal könnyebben elérhetőek, mint azelőtt. A 19 önálló megyei pénztár helyett egy egységes irányítású, de jóval több fiókszervezettel rendelkező struktúrát teremtettünk. Ennek következtében ma már Záhonytól Szentgotthárdig egyenlő színvonalú szolgáltatást kapnak a biztosítottak. Itt felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az elmúlt húszharminc évben a közigazgatás egyik legnagyobb és legátfogóbb reformját hajtottuk végre, és ezért kö szönet és dicséret illeti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár dolgozóit. A gyógyszertámogatás területén jelentős változásokat terveztünk a biztosítottak érdekében, melyről majd Frajna Imre államtitkár úr részletesebben fog szólni.
