Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 21 (127. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 36/1998-2002. ÜB (2000. február 24-ei) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz):
1285 jogosítványokat. Szeretném megjegyezni, hogy Demeter Ervin államtitkár úr kinyilatkoztatása előtt egyetlen esetben sem fordult elő az, hogy kérdést vis szautasított volna a kérdezett, minden esetben megtette a feltett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) kérdésre a választ. Ezek alapján kérem, hogy a tisztelt Ház utasítsa el (Az elnök ismét csenget.) az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Salamon Lászlónak, az ügyrendi bizottság elnökének. (Moraj a Fidesz padsoraiból.) De nagyon röviden kellene szólni! DR. SA LAMON LÁSZLÓ , az ügyrendi bizottság elnöke : Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, hogy rövid leszek, tudniillik Tóth András a felszólalásában elmondta azokat az érveket is, amelyek miatt nem lehet teljesíteni az MSZP és az SZDSZ kérelmét. Tudniillik valóban a rról van szó, hogy az ügyrendi bizottság állásfoglalása nemcsak az interpellációra és a kérdésre terjed ki, hanem az azonnali kérdésre is. Ez teljesen jogszerű és teljesen indokolt, a kérdés és az azonnali kérdés ugyanis azonos megítélés alá esik. Ez alapv etően az alkotmány 27. §ából következik, mely kizárólag interpelláció és kérdés feltevéséről tesz említést. Ebből következően az azonnali kérdés nem más, mint a kérdés egyik fajtája. A Házszabály is így kezeli, mert az önálló indítványok körében külön azo nnali kérdést nem említ. A hat önálló indítvány: törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat, politikai nyilatkozattervezet, jelentés, interpelláció és kérdés. Nincs külön azonnali kérdés, csak erre vonatkozóan szabályozás létezik. Mindezt egyébként az előző ciklusban a 72 százalékos szocialistaszabaddemokrata többségű parlament alkotmány- és igazságügyi bizottsága egy állásfoglalásban meg is határozta - Tóth András képviselő úr idézte - 1995. március 1jén. Ez az állásfoglalás szó szerint az alábbi akat mondja ki: az alkotmány szerinti fogalommeghatározás alkalmazandó az azonnali kérdésre is. Tehát az alkotmány 27. §ában felsoroltakhoz lehet kérdést intézni a feladatkörükbe tartozó ügyben. A Házszabály 115118. §ai szerinti kérdés és az azonnali ké rdés között nem tartalmában, hanem a kérdésfeltevés módjában van különbség. Az ügyrendi bizottság, teljesen magáévá téve az előző ciklusban meghozott alkotmány- és igazságügyi bizottsági állásfoglalást, jutott el arra a végkövetkeztetésre, melyet most a sz ocialista és szabad demokrata frakció, immár ellenzékben, korábbi önmagával szembekerülve ellenez. Indokolatlan az álláspont, megalapozatlan és helytelen, ezért az az indítványom, hogy a tisztelt Országgyűlés az MSZP és az SZDSZ kérelmét utasítsa el, arra szavazzon nemmel. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók álláspontját ismertető képviselői felszólalásokra kerül sor, 55 perces időkeretben. Elsőként m egadom a szót Vidoven Árpád képviselő úrnak, aki írásban előre jelezte felszólalási szándékát. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Türelmüket nem kívánom hosszan igénybe venni. Az elnök úr világos és közérthet ő okfejtését annyiban kívánom kiegészíteni, hogy ha az emlékezetem nem csal, akkor 1995 márciusában az alkotmány- és ügyrendi bizottságban az SZDSZ, illetve az MSZP képviselői voltak többségben, ők hozták meg ezt a hivatkozott állásfoglalást. Ezek után fel teszem a költői kérdést: miről beszélünk?
