Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 21 (127. szám) - A határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról, különös tekintettel a Magyar Állandó Értekezlet ajánlásaira címmel benyújtott jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
1263 Másodszor, azt kívánom jelezni, hogy örvendetesnek tartom, hogy alapvetően konszenzus övezi a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát a parlamenti pártok körében, ami nem jelenti azt, hogy ne lennének vitatott pontok akár a jelentésben, akár a határon túli magyarsággal kapcsolatos külpolitikánk vonatkozásában. Erre néhány pont erejéig kitérek. Harmadsorban, azt sze retném előrebocsátani, hogy rendkívül fontosnak érzem a határon túli magyarok helyzete szempontjából a 2000. évet, hiszen ez az az év, amikor valóban úgy tűnik, hogy reális lehet a lehetősége annak, hogy a határon túli magyarok megkapaszkodjanak a szülőföl djükön, és elinduljanak a gyarapodás útján. A felvetésekkel kapcsolatban röviden: az egyik felvetés az ellenzéki pártoktól, hogy tapasztalható valamilyen megosztási törekvés a magyar kormány részéről a határon túli pártok vonatkozásában. És azok az érvek, amelyek elhangzottak - mindenekelőtt az, hogy fogadott a magyar kormány határon túli platformokat , meggyőződésem szerint ezt a vádat nem támasztják alá különösebben. Ugyanakkor hogy Ukrajnában, Horvátországban, Jugoszláviában bizonyos pártok részét képez ik a Magyar Állandó Értekezletnek, más pártok nem képezik a részét: ezzel kapcsolatban azt szeretném hangsúlyozni, hogy hat magyarországi és hét határon túli párt vesz részt a Magyar Állandó Értekezleten. Formális kritériumot kellett szabnunk a részvételhe z. Ez a legitimitás kritériuma lehet, ezt pedig a parlamenti, illetőleg a tartományi parlamenti képviselettel rendelkezés jelentheti. Ha ezt nem tennénk, akkor nem lenne vége azon pártok számának, amelyeknek le kellene ülniük ezen keretben. További húsz, h atáron túli pártot lehetne meghívni, ha nem ezt a formális kritériumot vennénk a Magyar Állandó Értekezletre meghívandó pártoknál alapul. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban elhangzott az is, hogy hibás az is - ezt egy másik ellenzéki párt fogalmazta meg , hog y Magyarország túlságosan semleges a határon túli magyarok irányába, erőteljesebben kellene érvényesítenünk a preferenciáinkat, mert így egyes antidemokratikus erők kiszolgálóit is támogathatjuk. Ezzel kapcsolatban azt szeretném hangsúlyozni, hogy a tartal mi érvvel sem értek egyet, de a magyar kormány e tekintetben is egy formális kritériumhoz kívánja tartani magát. A státustörvénnyel kapcsolatban felvetődött, hogy nem történt még semmi. Ezzel kapcsolatban elmondanám: a kormány dolgozik, a kormányhatározat megszületett, a kormány november 30áig beterjeszti az Országgyűlés elé a státustörvény tervezetét. (20.10) Hadd tegyem hozzá, hogy sajnálatosan kevés előmunkálat zajlott az elmúlt négy évben, tehát nem nagyon tudtunk milyen háttéranyagokra támaszkodni. Ez ért is talán egy kis megértést az ellenzék részéről kaphatnánk. A felekezetközi erdélyi alapítványi egyetem 2 milliárd forintjával kapcsolatban többen felvetették, hogy nem tudni, ki dönt, mire fognak ezek a pénzek elfolyni, hogy nem az RMDSZ megosztását f ogjae szolgálni. Ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy először is nem tudom, hogy mi alapján feltételezik egyes ellenzéki erők, hogy ahol pénz van, ott korrupció van, de azt hiszem, ezen túlmenően más jele annak, hogy ez a pénz nem a célját tölte né be, nincs. Egyébként pedig az erdélyi Sapientia Alapítványnak a kuratóriuma fog dönteni a pénzek elosztásáról. A Sapientia Alapítványnak a bejegyzése pedig napokon belül megtörténik. A közalapítványi kuratóriumokkal - Illyés Alapítvány, Új Kézfogás Alap ítvány - kapcsolatban felvetődött, hogy kiszorult volna az ellenzék. Ez nem felel meg a valóságnak, ugyanazok az ellenzéki képviselők vannak, akik kormánypártiak voltak az előző ciklusban az Illyés Alapítvány kuratóriumában. Egyébként pedig olyan alapítván yokban, ahol nem a pártpolitika a meghatározó, ott pedig szakértői kuratóriumok jöttek létre, mint például az Új Kézfogás Alapítvány esetében. Olyan felvetés is elhangzott, hogy hozzám lojális emberek kerülnek ezekbe a kuratóriumokba. Ezzel kapcsolatban pe dig csak azt szeretném mondani, hogy a kormány dönt a kuratóriumoknak az összetételéről.
