Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 21 (127. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Házkutatás a stratégiai befektetőnél. Van-e összefüggés a Kereskedelmi és Hitelbank 1999. évi veszteségei és a megmaradt 30 százalékos állami részvényhányad kényszerprivatizációja, illetve a belga ba... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
1185 Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a tájékoztatást. Örülök annak, hogy egyezség született, hiszen a tényfeltáró albizottság is az egyezség mellett tette le a voksát. Még jobban örülök annak, hogy nem épül meg ez a kétszer 400, azaz összesen 800 megawatt új kapacitás, hiszen erre egyáltalán nincs szüksége a magyar villamosenergiarendszernek. Örülök annak is, hogy a versenyfeltételek ezzel nem romlanak, mert más versenyszereplőkkel szemben ez inkorrekt lépés lenne. N em utolsósorban ilyen hatalmas kapacitás mellett - és tudva azt, hogy ajánlatuk szerint a jelenlegi versenypiaci ár közel kétszereséért termelték volna a villamos energiát ebben a két blokkban - ez jelentősen megemelte volna az egész országra nézve a villa mos energia árát. Ezzel a megállapodással a magyar kormány tulajdonképpen kiváltotta ezt, és nem terheli a magyar fogyasztókat a villamos energia árának a megemelésével. Köszönöm szépen, és a válaszát elfogadom. (Taps a Fidesz soraiban.) Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Házkutatás a stratégiai befektetőnél. Vane összefüggés a Kereskedelmi és Hitelbank 1999. évi veszteségei és a megmaradt 30 százalékos állami részvényhányad kényszerprivatizációja, illetve a belga banktulajdonos évek óta húzódó rendőrségei ügyei között?" címmel ELNÖK (Gyimóthy Géza) : A képviselő úr a választ elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Lentner Csaba, a MIÉP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz, "Házkuta tás a stratégiai befektetőnél. Vane összefüggés a Kereskedelmi és Hitelbank 1999. évi veszteségei és a megmaradt 30 százalékos állami részvényhányad kényszerprivatizációja, illetve a belga banktulajdonos évek óta húzódó rendőrségei ügyei között?" címmel. Tessék, képviselő úr! DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1997ig állami tulajdonban lévő Kereskedelmi és Hitelbank konszolidációjára 56 milliárdot költött a magyar állam az adófizetők pénzéből. A privatizáció első felvoná sa után közel 30 százalék állami tulajdonrész maradt a Kereskedelmi Bankban. Az időközben 70 százalékos tulajdoni hányadot elérő külföldi tulajdonosok az elmúlt évben 8 milliárd 850 millió forint veszteséget mutattak ki a bankban. A 30 százalékban tulajdon os Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a veszteség okainak feltárására vizsgálatot rendelt el egy hónappal ezelőtt. Időközben azonban - a vizsgálat befejezésének nyilvánosságra kerülése előtt - a belga többségi tulajdonos KBC Bank a fennmaradó 30 száz alékos állami részesedés kivásárlására is ajánlatot tett. Először 80 százalékos vételi árat kínált fel azokért a részvényekért, amelyek az ÁPV Rt.nél 300 százalékos árfolyamáron voltak nyilvántartva. Mindezek ellenére azonban megtörtént az eladás, mindöss ze 120 százalékos árfolyamon, bár nem zárható ki teljességgel, hogy a KBC belga bank a belga külügyminisztériumot és az Európai Uniót használta fel a nyomásgyakorlás eszközéül bizonyos lobbilépések alkalmazásával. Nyilván megérte mindez a magyar államnak i s, gondolhatják a laikusok, hiszen tőkeerős, felelősségteljes, jó üzleti hírnévvel rendelkező külföldi tulajdonosa lett szinte 100 százalékban a Kereskedelmi és Hitelbanknak a belga KBC főtulajdonos személyében. Mindezeknek azonban ellentmondani látszik, h ogy az elmúlt hetekben házkutatást tartottak a Kereskedelmi Bank főrészvényesének számító belga KBC Bank mostani és előző elnökének,
