Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. február 4 (115. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - CSURKA ISTVÁN (MIÉP):
403 pedagógusok a minőségi bérpótlék törlése miatt tavaly kevesebbet kerestek, vagy hogy idén a középiskolákban kevesebb pénzből kell majd gazdálkodni. Nem beszélt a miniszterelnök úr az egés zségügy átalakításáról, finanszírozási rendszerének átalakításáról - ez az egyik legnagyobb kihívás. Nem beszélt az agráriumról, a környezetvédelemről, bár lehet, hogy csak a sikerekről akart beszámolni, a kudarcot ért területeket nem akarta megemlíteni. T isztelt Képviselőtársaim! Az optimista hangnem és a magabiztosság indokolt, de nem tehet minket elbizakodottá. Ezért fontos, hogy pontosan vegyük számba feladatainkat, és bátran nézzünk szembe problémáinkkal. A miniszterelnök úr beszéde elején azt mondta, hogy korszakhatárhoz érkeztünk. A korszakváltás új kihívásokat jelent mindannyiunk számára. A miniszterelnök úr beszédének hangnemére figyelemmel ki kell jelentenem, hogy mi készen állunk a miniszterelnök úr által nem említett, de egyébként fontos kérdések ben az érdemi vitára. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezés nem történt. Ugyancsak napir end előtti felszólalásra jelentkezett Csurka István frakcióvezető úr, Magyar Igazság és Élet Pártja. CSURKA ISTVÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Felszólalásomnak azt a címet adtam: Groznij testvérvárosa Bécs. (Derültség az FKGP és a Fide sz padsoraiban.) Erről is akarok beszélni. Olyan furcsa és nyomasztó helyzet alakult ki Európában, amely azzal fenyegetett egészen mostanáig, hogy egy európai ország szabadságát, belső ügyeit a többi - esetleg egy külső felbujtó segítségével - korlátozni f ogja. Hála istennek, ez egyelőre nem történt meg. Ma esküt tesz az új osztrák kormány, és így érvényesül az osztrák nép többségi akarata, amelybe senkinek a világon beleszólása nincs. Nekünk, magyaroknak azonban, akik mindig is nagyon össze voltunk kötve a zzal, ami Bécsben, Ausztriában történik - sokszor nagyon hátrányosan is történelmünk során , oda kell figyelnünk. A szabadság korlátozásának minden esetét figyelembe kell vennünk, és ha ez a tendencia folytatódik - hogy tudniillik valamilyen vélt gazdaság i vagy politikai, vagy egyéb ok következtében egyes államok szuverenitását korlátozni akarják , akkor nekünk abban nincs helyünk. Magyarság, szabadság, '56 ezt bizonyítja! Nem tehetjük meg, hogy olyan egyesülésekbe, olyan gazdasági rendszerbe lépjünk be, amelyik egy cseppet is korlátozza a magyar nép szuverenitását. Ha a szabadság nem ér annyit, mint néhány kilátásba helyezett dollár - amelyet egyébként nem behoznak, hanem inkább kivisznek , akkor ezt az egészet, vagyis a csatlakozást csak a magyar nép tö bbségi akaratával kell, szabad megtennünk. Korábban, amikor elkezdődött az Európához való csatlakozás kérdéseinek megvitatása, akkor ez alapelvként előttünk állt. Ma már erről alig hallunk. De nem szabad, hogy ez feledésbe merüljön! A magyar népnek meg kel l kapnia azt a tájékoztatást, ami alapján el tudja dönteni, hogy csatlakozike vagy sem. Ehhez a tisztán lebonyolított népszavazáshoz természetesen csatlakozni fogunk, s mindenben alávetjük magunkat a magyar nép többségi döntésének. Tehát nem eleve azt mon dom én itt most - azért hangsúlyozom ezt, hogy a sajtóban ne tudják elferdíteni , hogy eleve elutasítjuk. Nem utasítjuk el eleve, de ahhoz ragaszkodunk, hogy a magyar nép kimerítő tájékoztatást kapjon az előnyökről és a hátrányokról, és maga dönthessen eb ben a kérdésben. Egyébként végezetül engedjék meg, hogy egy érdekes jelenségre is utaljak, ami tegnap történt, amikor a miniszterelnök úr beszélt, illetve pontosabban azután. Ez a most folyó médiavitákkal nagyon szoros összefüggésben áll. A magyar közszolg álati televízió Híradója olyan csalást, olyan
