Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. február 1 (114. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
386 Ez nálunk is így van, hiszen mindenki azt mondja, hogy legyen kevesebb az egészségbiztosítási járulék, még ezt ígérte annak idején, a választások előtt a Fidesz is. Ez az alapprobléma, ebben talán e gyetértünk. (Dr. Horváth Zsolt: Csökkentettük!) Ezt ígérte a Fidesz, hogy csökkenteni fogja. (Dr. Horváth Zsolt: Csökkentettük is, 6 százalékra!) Csökkentette úgy, hogy megemelte közben az egészségügyi hozzájárulást! Most az a kérdés, hogy egy ilyen helyze tben miért is kell egészségügyi reform. Vannak, akik azt hiszik meg azt ígérik, hogy a problémát úgy fogják rendezni, hogy ugrásszerűen növelik a GDPből az egészségügyre fordítható hányadot. Azt hiszem, Csáky képviselő úr is beszélt már arról, hogy ez az alapkérdés. Igaz? Vannak ilyen kijelentések a Háznak ezen az oldalán is. Miközben mi azt gondoljuk, hogy persze, amint ezt lehetővé teszik az ország körülményei, lassan, fokozatosan, lépésről lépésre a GDPből az egészségügyre fordított kiadások persze növ ekedni fognak Magyarországon is. Fognak, húszéves távlatban fognak! Csakhogy a problémákat, azokat a rendkívül súlyos, föltornyosuló problémákat ez nem oldja meg. Ettől nem várhatjuk a megoldást! A megoldást csak attól várhatjuk, ha az egészségügy egész re ndszere másképpen, takarékosabban, gazdaságosabban, rugalmasabban, felelősebben működik, tehát ugyanannyiból vagy alig többől lehet sokkal jobban kielégíteni az egészségügyi szükségleteket, amelyek a társadalomban, az országban megvannak. Ezért kell egészs égügyi reform! De ez az egészségügyi reform azt jelenti, hogy az egészségügy valamennyi részrendszerének az egész működési módja alakul át: a szervezetek, az intézmények, az érdekeltség, a motiváció - mindmind át kell hogy alakuljon! Át kell alakulnia a b első struktúrának, az alapellátás, járóbetegszakellátás, fekvőbetegellátás részarányának, mert hiszen miután a pénz nem lesz ugrásszerűen több, a feladat egyre több, a technológia egyre költségesebb - hál' istennek, mert újabbat és újabbat találnak ki , ezért ezt az ellentmondást úgy lehet áthidalni, hogy ha a drágább megoldás, a fekvőbetegellátás részaránya csökken, a járóbetegellátás nő és az alapellátás is nő. Ez is ábécé, mindenki tudja, csak az a kérdés, hogy hogyan lehet ezt megoldani. Nyilván úg y lehet megoldani, hogyha nagyon széles körű új intézményekkel, új érdekeltségi eszközökkel nem a kormány mondja ki, hanem az összes szereplő válik érdekeltté ebben az átalakulásban. Ez a megoldás! Mi, szabad demokraták emellett érvelünk, méghozzá idestova hétnyolc éve legalább. Ennek a kulcsa viszont, hogy ezt megtehessük, éppen a járóbetegszakellátás egész rendszerének az átalakításában rejlik, olyan értelemben, hogy új erőket lehessen mozgósítani a járóbetegszakellátásba, a kórházakból oda menjen át a beteg is meg az orvos is. Ha a járóbetegszakellátás egész intézményrendszeréhez nem nyúl hozzá az egészségpolitika, akkor ez a folyamat nem indul be, és akkor nem csináltunk semmit! Ezért kulcskérdés, ezért mondjuk mi azt, hogy nem lehet a legegyszerűbb, a legkönnyebb, a legkonfliktusmentesebb lépésnél kezdeni, amit az önök törvényjavaslata tartalmaz, hogy az alapellátásnál kezdjük, mert akkor valójában nem csináltunk semmit, hanem a járóbetegszakellátásnál kell kezdeni, és ezért mondjuk mi azt, hogy az első lépés valóban lépés legyen, a törvényjavaslatnak magában kell foglalni a járóbetegszakellátás privatizációját. Emiatt szabjuk mi meg ebben a szélesebb keretben a feladatot, ezért a cím, az összes rendelkezés foglalja magába ezt a két kört: az alapell átást és a járóbetegszakellátást. Ehhez hozzátartozik, hogy az alapellátás és a járóbetegszakellátás együttesében tartjuk mi kívánatosnak a meglévő praxisok mellett új praxisok, új formák, új intézmények létrejöttét, ennek az ösztönzését, a tehetséges vá llalkozók és orvosok számára ezeknek a lehetőségeknek a megteremtését és ösztönzését. Ehhez bizony hozzátartozik az, hogy nemhogy visszaszorítsuk azokat a szabad, területi ellátási kötelezettség nélküli praxisokat, amelyek a versenyt, amelyek az új elemet, a vállalkozást viszik be az egészségügyi ellátás rendszerébe, hanem kifejezetten ösztönözzük ezeknek a létrejöttét.
