Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. február 1 (114. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
369 hiszen az orvosra vonatkozó, az ott van. De ez legyen - mint véletlen hiba javítási feladata - az előterjesztő dolga. Valóban automatikusan vettük át. A másik: "amelynek kiadására a Magyar Orvosi Kamara jogosult". Itt a vita elég hosszasan zajlott akörül, hogy az ÁNTSZe vagy a Magyar Orvosi Kamara. Ez egy láncolat, amely - mint mondtam - azzal kezdődött, hogy a diplomát megkapja az orvos, ez a láncszem első szeme, és egészen addig tart az első szakasz, amíg a szakma, a Magyar Orvosi Kamara el nem ismeri azt, hogy a szakmai feltételeknek az orvos megfelel. A következő lépcső ben találkozunk két ponttal. Az egyik az önkormányzat, amely vagy szerződteti, vagy nem szerződteti, tehát tételezzük fel, hogy szerződteti az orvost, és azt mondja, hogy itt vagy ott dolgozhat, vagy itt és ott alakíthat ki magának rendelőt. Ha ez megtörté nik, akkor jön az ÁNTSZ, mint ebben az esetben végső és legfontosabb tényező, mert az eddig elismertek után azt mondja, hogy ez a rendelő és a körülmények megfelelnek a szakmai előírásoknak, az általuk előírtaknak, és ráüti a pecsétet. Ettől a pillanattól kezdve már csak a beteg szükséges ahhoz, hogy el tudjon kezdődni a munka. Azt hiszem, ez egy olyan logikus lánc, amely egyúttal azt is bizonyítja, hogy a praxisjog mellől nem hiányozhat a praxis meghatározása, mert a praxisjog arra irányul, hogy a praxis m ajd elnyerhető legyen, s ennek - véleményünk szerint - akár mint fikciónak szerepelnie kell a törvényben, mert különben megint nincs semmi értelme. Úgy gondolom, ez egy olyan téma, amely - tekintettel arra, hogy az első pillanattól az utolsóig forró viták kereszttüzében állt - megérdemel annyit, hogy erről nyilatkozzék az előterjesztő is, hogy egyetérte vele, s ha nem, miért. Mert az eddigi indoklások közül egyetlenegyet nem tudtam elfogadni - bevallom őszintén , hozzátéve, hogy az a bizonyos utolsó monda t, amely a törvény 3. §ának indoklásában van, említi ezt az egyik első lépcsőt. Mi, a MIÉP rendkívül fontosnak tartjuk ezt a törvényt, és éppen ezért szeretnénk, ha a tisztelt előterjesztő és a mögötte álló kormánypártok ezen az első lépcsőn nem vetnének bukfencet. Ez pedig egy kiváló lehetőség erre, ha ezek a dolgok tisztázatlanok maradnak. Elfelejtettem említeni, hogy a 23., 24. és 30. pont, amelyben szerepelek, részemről vissza van vonva. A 15. pont következik, amely a 11. oldalon van. Ez az eredeti elő terjesztésnek a (3) bekezdése csupán, és kizárólag azt az egy mondatot szerettük volna bevetetni, hogy "A működtetési joggal rendelkező orvos csak egy praxissal rendelkezhet." Örömmel vettük tudomásul, hogy erre a koalíció képviselői pozitívan reagáltak, e lismerve azt, hogy a jelenlegi megfogalmazásban elképzelhető, ha a törvény úgy szabályoz, a praxisok felvásárlásának nem lesz kellő akadálya, s ha valaki megfelelő tőkével rendelkezik, az számtalan praxist vásárolhat fel, kvázi rabszolgaként működtetve abb an az orvost és azt a személyzetet, amely neki fog dolgozni és nem saját magának. (19.10) Ha tehát ez a mondat nem kerül be valamilyen formában, akkor lehetőséget biztosítunk arra, hogy a reménye is elszálljon annak, hogy az önálló orvosi tevékenység végül egy magánosítás keretében valóban a végső célt szolgálhassa majd. Éppen ezért bejelentem, hogy ehhez a kormánypártokkal egyetértésben egy csatlakozó módosító indítványt fogunk benyújtani. A 29. ponthoz szeretnék még egy mondatot fűzni. Eszerint a 3. § (4) bekezdés második mondata kimaradna, azért, mert a működtetési jognak a törvényjavaslat alapján történő megszerzése és az ezt tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása illetékmentes - és ez magától értetődő, ez benne van a törvényben. Ami viszont nem adhat ó el, annak nem is lehet illetéke. Márpedig a működtetési jognak az eladásáról beszélni véleményünk szerint tévedés. Egészen más dolog egy igazolást, már nevezetesen, hogy az illető orvos megszerezte a működtetési joghoz való szakmai fölkészültséget, ennek az elismerését eladni. Az ellen pedig a leghatározottabban tiltakozik a MIÉP, hogy ez a bizonyos eladás egy bizonyos területre, pontosabban egy bizonyos praxisra szóljon, tekintettel arra,