Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A bíróságok általános helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységéről szóló tájékoztató és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ISÉPY TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
32 (17.00) Tisztelt Országgyűlés! Annak ellenére, hogy létében kezdem itt veszélyeztetni az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, tárgyilagosan el kell ismerni, hogy a részletes, az adatokkal bőven alátámasztott, logikus és áttekinthető tájékoztató a legigényesebb elvárásoknak is maradéktalanul megfelel, és így egyértelműen megállapítható, hogy az Orsz ágos Igazságszolgáltatási Tanács a törvényben meghatározott igazgatási feladatát hiánytalanul teljesíti és ellátja. Bár igyekszem megkímélni képviselőtársaimat attól, hogy részletesen ismertessem a tájékoztató számtalan számsorból álló adatait - az igazság ügyminiszter asszony részleteiben is foglalkozott már a beszámolóval , azért érdekes ebből kiemelni, különösen a bíróságok helyzetére vonatkozó adatsorból, néhány színes adatot. Mert például azért érdekes tudni azt, hogy a bírósági ítélkezésnek mik a szá mai. Ijesztő adatokat talál, aki ezt megnézi, mert 1998. évben 685 161 ügy érkezett csak a helyi bíróságokhoz - tehát: 685 161! Ha a megyei bírósági adatokat - az elsőfokú és másodfokú adatokat - nézzük, akkor is óriási mennyiségű peres irat érkezik. Nyilv ánvalóan ebből következik, hogy most mindenki az időszerűséget nézi, hiszen az időszerűséggel foglalkozik a beszámolónak is számtalan oldala. El is ismeri a beszámoló, hogy 4 százalékkal ugyan magasabb a befejezés a helyi bíróságokon, de így is a befejezet len ügyek közül az egy éven túli 23,6 százalék, ami a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál - amelyik a legleterheltebb helyi bíróság - 35,4 százalék, a gazdasági ügyeknél pedig 28,1. Ha ezeket az ijesztő számokat összerakom, akkor valóban igaz az, ami elhang zott az elnöki beszámolóban, hogy egy felhalmozódott hátralékot kénytelen görgetni, mert az ügyek száma nem csökken, az érkező ügyeket már úgyahogy be tudják fejezni, 4 százalékkal megnő a hátralék feldolgozottsága is; de nyilvánvalóan egy ekkora görgetet t hátralék feldolgozása miatt előállnak ezek a bizonyos késedelmek, amelyek Strasbourgban aztán némi kártérítés formájában is lecsapódnak. Az ítélkezés időszerűségével kapcsolatban felhívnám a figyelmet a tájékoztató 67. oldalára, amely részletesen ismerte ti részben ennek az objektív, részben a szubjektív okait, de ami érdekes, az az, hogy vizsgálatot folytatott az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a két éven túl folyamatban lévő, nagy tárgyi súlyú büntetőügyekben. 123 ilyen ügy tartozott a vizsgálat kör ébe. Ezek között szerepeltek az 50 millió felettiek - ahol 50 millió felett volt az okozott vagyoni kár - vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmények tartoztak ide. Három hónapon belül az ügyeknek csak 31,71 százalékában történt intézkedés; 34,15 száz alékában egy éven túl. Az első tárgyalás időpontja ezekben az ügyekben: három hónapon belül csupán az ügyek 4,88 százalékában tűztek ki tárgyalást, 60,16 százalékában egy éven túl volt az első tárgyalás kitűzése. Ezen viszont nyilván el lehet gondolkodni, mert egy már megindult ügy húzódik, mert bonyolult - de hogy nem veszem elő, egy tárgyalást nem tűzök ki benne, legalább a látszat érdekében...! Nyilvánvalóan nem lenne ilyen csúnya ez a kép, hogy egy éven túl tűzök ki első tárgyalást, mert a tárgyalás kit űzése igazán csak egy mechanikus feladat még egy százvádlottas ügyben is, tehát nyilván nem rongálta volna ennyire a képet. Azért felhívom a figyelmet arra, hogy összefoglalja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács - mégpedig a tájékoztató 70. oldalán - a tervezett intézkedéseket. Tehát nyilván észleli a problémát, és a helyes irányban nyilván meg is akarja tenni az szükséges lépéseket. Érdekesek a személyi problémák. Csak az érdekesség és a szín kedvéért emelem ki, milyen a nők aránya a bíróságokon. A nők a legfényesebb győzelmet a helyi bíróságokon aratják: ott 1073:370 a győzelmi arány. A megyei bíróságokon már lejjebb adják egy kicsit a győzelmi kvótát: ott 530:343 az eredmény. A Legfelsőbb Bíróságon szoros az eredmény: 44:43, de még mindig a nők javára . Abban nem vagyok biztos, hogy ez rossz lenne, mert ha a női érzékenység és fogékonyság párosul a jogi felkészültséggel, az jót tesz az ügynek, legfeljebb a szülések és egyéb indokolt okok miatti távolmaradások növelhetik az ügyhátralékot, de az ítélkezés színvonalát szerintem egyáltalán nem rongálja, sőt esetenként emeli is.
